17.05.2015 Views

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Molnár Edit Katalin és Nagy Zsuzsanna<br />

fogalmi kidolgozás, továbbá a helyesejtés terén megfelelõnek tûnt a teljesítmény<br />

(71. o.). A fejlõdés a felsõ tagozaton lelassulni látszott: a negyedikeseknél<br />

kismértékben jobbak a hatodikosok, de tõlük a nyolcadikosok nem<br />

feltétlen: „a fejlõdés […] gyakran stagnál, sõt, idõnként visszaesik a teljesítmény”<br />

(71. o.). Ez a megfigyelés a fogalmazásvizsgálatok eredményeivel is<br />

egybevág. Ugyanakkor a szerzõk nem találtak nagy különbséget az általános<br />

<strong>iskola</strong> kezdõ és záró évfolyama között (72. o.). Ezt érdemes lenne tovább<br />

elemezni (tekintve az értékelési skálák fokozatait és szûk terjedelmét),<br />

ám a közölt eredmények erre nem adnak módot.<br />

Szókincs<br />

Az egyén által ismert szavak száma, vagyis a szókincs terjedelme és a jelentések<br />

komplexitását megragadó szókincsmélység alapvetõen meghatározza<br />

például az írott és az olvasott szövegek megértésének, feldolgozásának lehetõségét<br />

(Nagy, 2004a), de a fogalmi fejlõdéssel is szoros összefüggésben<br />

áll (vö. Vidákovich és Cs. Czachesz, 2006). Ennek ellenére a vizsgálatára<br />

csak kevés kutatás-módszertanilag megalapozott felmérés irányult hazánkban.<br />

A következõkben az iskolás korosztály szókincsérõl általánosítható információt<br />

nyújtó vizsgálatokat mutatunk be.<br />

Cser János klasszikus szókincsvizsgálata<br />

Cser János (1939) 10–14 éves tanulókra (N = 4483) kiterjedõ klasszikus<br />

szókincsvizsgálatának célja a <strong>magyar</strong> gyermekek aktív, beszélt szókincsének<br />

feltárása volt a szabad asszociáció módszerének alkalmazásával.<br />

A csoportos adatfelvétel során a tanulókat a 15 perc alatt eszükbe jutó valamennyi<br />

szó leírására kérték. Gyakorisági szószámlálást 1000 tanuló<br />

munkáján végeztek el. A kiválasztott korpuszon kvalitatív feldolgozás is<br />

történt: megvizsgálták a képzetek kapcsolódását, az elõforduló szavakból<br />

tematikus csoportokat képeztek a különbözõ nemû tanulók érdeklõdésének,<br />

gondolkodásának vizsgálata érdekében. A fiúk és a lányok szókincsének<br />

mennyiségi mutatóit elemezve Cser (1939) nem talált jelentõs különbséget,<br />

viszont a leírt szavak tárgyában, tartalmában nagy eltéréseket<br />

látott. A tulajdonnevek és ragozott formák, illetve az ismétlõdések kiszû-<br />

202

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!