Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

102
jézusi próféciák. 305 Ezekkel kapcsolatban azonban fontos kiemelnünk a következıket: 1. a
Tanach maga szintén világos jövendöléseket tartalmaz a Második Szentély pusztulásáról; 306 2.
a silói Miskán, majd az Elsı Szentély pusztulásának történelmi példái történelmileg lehetıvé
tesznek és értelmeznek egy ilyen alternatívát a jövıre nézve is; 307 3. Josephus Flavius is tud
olyan próféciáról, amely alapján erre már számítani lehetett; 308
világosan kimondta a Szentélyrıl: „tudjuk, hogy el fogsz pusztulni”; 309
4. Jóchánán ben Zákkáj
5. Jézus nem
örömmel, hanem sírva beszélt 310 errıl az elkerülhetetlen eseményrıl mint a nemzet, de fıként
annak vezetıi bőneinek szükségszerő következményeirıl 311 – ez a gondolat szintén jelen van
a rabbinikus iratokban. 312
Valójában tehát Jézus ezzel kapcsolatos megnyilatkozásai semmiben nem térnek el a kor
zsidóságának többé-kevésbé elterjedt felfogásától, és semmilyen tekintetben nem vonják
kétségbe a Tanach egyetlen mondatát vagy parancsát sem.
2.2.2.5. A házasságtörı asszony szabadon bocsátásának és általában a
bőnbocsánatnak a kérdése
Sérti-e az írott Tórát az a tény, hogy Jézus büntetés nélkül elengedte a házasságtörésen
kapott asszonyt, tekintettel arra, hogy a Törvény halálbüntetést ír elı ilyen esetben?
Az írástudók és a farizeusok odavezettek egy asszonyt, akit házasságtörésen kaptak, odaállították
középre, és ezt mondták Jézusnak:
– Mester, ezt az asszonyt tetten érték házasságtörés közben. A Törvényben Mózes megparancsolta
nekünk, hogy az ilyeneket kövezzük meg. Nos, te mit mondasz errıl?
Ezt pedig azért kérdezték, hogy próbára tegyék, hogy majd legyen mivel vádolniuk. Jézus pedig
lehajolt, és ujjával a földre írt. De amint tovább kérdezgették, felegyenesedett, és ezt mondta nekik:
– Amelyikıtök nem bőnös, az dobja rá az elsı követ!
Majd ismét lehajolt, és tovább írt a földre. Akik pedig hallották ezt, egyenként kimentek, mivel
lelkiismeretük vádolta ıket, a vénektıl kezdve az utolsókig, végül egyedül ı maradt ott, meg a nı
középen. Jézus, amikor felegyenesedett, senkit sem látott, csak az asszonyt.
305 Pl. Mt 23:38-24:2,15, Mk 13:1-3,14, Lk 21:5-6,20-24 stb.
306 Dán 9:26-27, Zak 14:1-2 stb. Így értelmezi a Dán 9:24-et a bNázír 32b, Jálkút 2:79d.
307 Pl. 1Sám 2:27-32, Zsolt 78:67-68, Jer 7:1-15 stb.
308 Flavius a Zsidó háború VI.5.4. [311] fejezetében arról ír, hogy a közkelető nézet szerint a Második Szentély
akkor pusztul el, amikor „négyszögletessé alakítják”. Hahn István szerint ez „téglalap alakúvá alakítást” jelent
(Josephus és a Bellum Judaicum eschatologiai háttere, 199-220. o.), és Jes 10:39 egy értelmezésén alapul. Ez
könnyen azonosítható a heródesi átépítésekkel, amelyek a Templomtér alaprajzát négyzetbıl téglalappá
alakították, és magát az épületet is hasonlóképp érintették. A Misna – érdekes módon – nem is vesz tudomást a
Templomteret érintı átalakításról, és azt továbbra is négyzet alakúnak tudja (mMiddót 2:1), talán éppen azért,
mert Heródes északi és déli „bıvítményét” nem fogadja el szent területnek. Ha ez a profetikus vélemény valóban
közismert volt, akkor a heródesi átépítés kapcsán a Szentély közeli pusztulásáról beszélni nem is jelentett jézusi
„specialitást”. (Lásd még: Grüll: Az elsı zsidó háború kitörésének okai Flavius Josephusnál, 25-71.)
309 jJómá 6:3:43c, bJómá 39b.
310 Lk 19:41-44.
311 Pl. Mt 23:34-24:2.
312 bJómá 9b. Itt a Második Szentély pusztulásának spirituális-erkölcsi okaként a nép között dúló ok nélküli
győlöletet nevezik meg. Érdekes, hogy ez lényegében harmóniába hozható Jézus álláspontjával, aki ugyanezt
említi (Jn 15:25), bár nem a Szentéllyel összefüggésben.