Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

219
3.2.1.4. Nem-zsidókkal való együtt-tartózkodás és -étkezés
Bár Corneliusnál tett látogatása azt mutatja, hogy a Szent Szellemnek sikerült „rávennie”
Pétert a nem-zsidókkal való együtt-tartózkodásra és együtt étkezésre, ez nem volt könnyő,
mert Péter eredeti beállítottsága ezzel erıteljesen ellenkezett. Hasonlóképp nehezen dolgozta
fel a többi apostol és jeruzsálemi zsidókeresztény is ezt az eseményt, és vezetıjüket, a
visszatérı Pétert keményen felelısségre vonták emiatt:
Meghallották az apostolok és a Júdeában tartózkodó testvérek, hogy a nemzetek közül valók is
elfogadták az Isten Igéjét. De mikor Péter felment Jeruzsálembe, a körülmetélkedésbıl valók
vitatkoztak vele:
– Körülmetéletlen emberekhez mentél be, és együtt ettél velük!
Erre Péter belefogott, hogy sorjában beszámoljon nekik:
– Joppé városában imádkoztam, és önkívületben látomást láttam. (…) Mikor belekezdtem a
beszédbe, rájuk szállt a Szent Szellem, úgy, ahogy kezdetben miránk is. Eszembe jutott az Úr beszéde,
amikor ezt mondta: „János ugyan vízben merített alá, ti azonban Szent Szellemben fogtok
alámeríttetni.” Ha tehát ugyanazt az ajándékot adta nekik az Isten, mint nekünk, akik hittünk az Úr
Jézusban, a Messiásban, kicsoda voltam én, hogy képes lettem volna útját állni Istennek?
Mikor ezt meghallották, megnyugodtak, és dicsıítették az Istent:
– Ezek szerint Isten a nemzeteknek [értsd: nem-zsidóknak] is adott megtérést az életre! 743
Jól látható, hogy a zsidókeresztény gyülekezet erıteljesen ragaszkodott ahhoz a rabbinikus
felfogáshoz, amely nem ajánlotta az ilyen interakciókat a nem-zsidókkal, jóllehet a Tóra errıl
nem rendelkezett ilyen szigorral.
Ez a megfelelı hely arra, hogy összefoglalóan és általánosságban tisztázzam a pogányokkal
való érintkezésre vonatkozó valamennyi kérdést és problémát az Újszövetség
vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy általában a pogányokkal való viszony, illetve a
prozelitizmus kérdéseit stb. kimerítıen feldolgozta a szakirodalom, nem adok az alábbiakban
részletes összefoglalást a téma teljességét átfogóan, hanem kifejezetten azokra a kérdésekre
koncentrálok, amelyeket témám szempontjából az Újszövetség felvet.
3.2.1.4.1. Az 1. századi helyzet összefoglalása ebben a kérdésben röviden
Az írott Tóra által meghatározott elkülönülés a zsidók és a pogányok között, akár a
Szentföldön, akár azon kívül, régebben jóval kevésbé volt szigorú és erıteljes, mint a
Második Szentély korában. 744 Ezra korától fogva a szóbeli hagyomány fokozatosan egyre
erıteljesebben korlátozta a zsidók érintkezését a nem-zsidókkal. Jóllehet a háláchában végül
is nem fordul elı olyan rendelkezés, amely teljesen eltiltotta volna az érintkezést – hiszen ez
nem is lett volna megvalósítható, még a Szentföldön sem –, viszont a rabbinikus irodalom
743 Csel 11:1-18.
744 Ld. pl. Encyclopaedia Judaica, Strangers and Gentiles, Gentile szócikkek.