Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

192
3.1. A zsidókeresztények és az írott Törvény
Joggal feltételezhetjük, hogy Jézus elsı generációs tanítványai igyekeztek mindenben
mesterük útmutatásait követni, ezért esetükben is meghatározó, alapvetı jelentıségő,
paradigmatikus lehetett a Törvényhez és a Prófétákhoz való feltétlen hőséget követelı Mt
5:17-20, amelyet most már nem idézek újra. Mindamellett vizsgáljuk meg közelebbrıl, hogy
így volt-e valóban. Mint az elızı fejezetben, most is áttekintem elıször azokat a
szöveghelyeket, amelyek az írott Törvényhez – és a Tanach egészéhez – való feltétlen hőséget
állítják; majd pedig külön azokat, amelyek ezt a hőséget esetleg kétségbe vonják.
3.1.1. A zsidókeresztények törvényhőségét igazoló szöveghelyek az
Újszövetségben
3.1.1.1. Az evangéliumokban
Szinte csak felsorolásszerően foglalkozom most azokkal a helyekkel, amelyek még az
evangéliumokban szerepelnek ezzel a témával kapcsolatban, hiszen ott Jézus volt a
meghatározó személy, az apostolok egyetlen esetben sem léptek fel vele szemben vagy tıle
eltérıen önálló tekintéllyel vagy véleménnyel. Annyit mindenesetre említsünk meg, hogy
Jézus fentebb tárgyalt tetteinek és tanításainak értelemszerően támogatói vagy résztvevıi
voltak: ık tépdesték és morzsolgatták ki a kalászokat szombaton; tanúi és résztvevıi voltak a
szombati gyógyításoknak; együtt ettek ık is a bőnösökkel; nem követték a farizeusok és a
János-tanítványok rendszeres böjtjeit 627 stb. Mindezekkel kapcsolatosan érvényes tehát
mindaz, amit az elızı fejezetben ezekrıl az esetekrıl elmondtam. Nem találunk olyan explicit
helyet, amely arról tudósítana, hogy Jézus tanítványai szót emeltek volna valamelyik
Törvénnyel kapcsolatos tanítása vagy gyakorlati tette miatt. 628
Ezen felül fontos még emlékeztetni arra, hogy amikor Jézus kiküldte apostolait igét
hirdetni, megtiltotta nekik, hogy nem-zsidókhoz és szamaritánusokhoz menjenek, és azokat
tanítsák: kizárólag zsidókhoz küldte ıket. Kiküldésükkor ráadásul olyan szabályokat adott
nekik, amelyek nagyon hasonlítottak a szombati és ünnepi közlekedés, valamint a Templomhegyre
való fölmenetel kapcsán érvényben lévı rabbinikus szabályokhoz: nem vihettek
magukkal botot, pénzt, két ruhát, tarisznyát, sarut, és nem fogadhattak el pénzt. 629 Az Isten
627 Mt 9:14, Mk 2:18, Lk 5:33.
628 Az egyetlen ilyen eset, amikor Péter megfeddi ıt amiatt, hogy Messiásként a szenvedésérıl és haláláról beszél
(Mt 16:21-23). De ez nem a Törvény, hanem a messianisztikus próféciák értelmezésének kérdését érinti.
629 Mt 10:9-10, Mk 6:8-9, Lk 9:3, 10:4, vö: mB’ráchót 9:1.