Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

284
külsıdleges engedelmességnél, hanem ez utóbbit teljesen elveti, értéktelennek, negatívnak
látja. Mondhatni követeli a heteronóm erkölcsiség felszámolását, és kizárólag az autonóm
morált fogadja el. Azaz át akarja léptetni tanítványait a Jirmeja-féle „új szövetségbe”, amelyet
aztán – az utolsó vacsorán tett állítása szerint – saját vérével pecsétel meg. Figyelemre méltó,
hogy – lásd a fenti elsı idézetet – Jézus állítása szerint a messiási korban a bíróságok és a
Szanhedrin ezen elveket követve fog ítélkezni! 1008
Nemcsak morális, hanem háláchikus
elvekként is értelmezi tehát ıket. Pál ugyanebben a szellemben nyilatkozik:
Ha tehát te zsidónak mondod magad, a Törvényre támaszkodsz, büszke vagy Istenre, ismered
akaratát, 1009 és – mivel a Törvénybıl megtanultad – ítéletet teszel a lényeges dolgokban, mert meg vagy
gyızıdve magad felıl, hogy te bizony a vakok vezetıje vagy, fény a sötétben levıknek, a balgák
nevelıje, kiskorúak tanítója, aki a Törvényben rendelkezel az alakot öltött tudással és igazsággal 1010 –
szóval te, aki másokat tanítasz, magadat nem tanítod?! Aki hirdeted, hogy nem szabad lopni, lopsz? Aki
a házasságtörés ellen beszélsz, házasságtörést követsz el? Aki undorodsz a bálványoktól, szentségtörı
vagy? Aki büszke vagy a Törvényre, a Törvény megszegése által az Istent gyalázod? – hiszen „az Isten
nevét miattatok káromolják a nem-zsidók között”, amint meg van írva. Mert van ugyan elınye a
körülmetéltségnek – de csak akkor, ha cselekszed a Törvényt; ha viszont megszeged a Törvényt, akkor
körülmetéltséged máris körülmetéletlenséggé vált. Ha tehát a körülmetéletlenek megırzik a Törvény
igazságos cselekedeteit, körülmetéletlenségük nem körülmetéltségnek számít majd? S így a
származásukat tekintve körülmetéletlenek, akik beteljesítik a Törvényt, elítélnek téged, aki éppen a bető
és a körülmetéltség által 1011 szeged meg a Törvényt. Hiszen nem az zsidó, aki a külsıségekben az, és
nem az a körülmetéltség, amely a testen van és külsıleg látható – hanem az zsidó, aki a rejtekben 1012 is
az (és a szívnek a Szellemmel – és nem betővel – történı körülmetélése számít), aki nem az emberektıl,
hanem az Istentıl kapja a dicséretet. 1013
Mindenhol ugyanazt az elvet találjuk. Csak megjegyzem, hogy egyáltalán nem
szükségszerő Pál szigorú szavait itt sem antinomista irányban értelmeznünk. 1014 Az viszont
tény, hogy a Tóra csak külsıdleges megtartásának alternatíváját éppúgy radikálisan lezárja,
mint Jézus, és a szív bensı állapotára teszi át a hangsúlyt.
1008 Ezeket a sorokat a keresztény bibliafordítások le sem merik szó szerint fordítani, például a Szanhedrin szót
igyekeznek más irányban fordítani, a bírói ítéletet pedig az isteni ítélet irányában fordítják általában…
1009 Szó szerint: ismered az Akaratot.
1010 Szó szerint: a tudás és igazság formájával [morfószisz tész gnószeósz kai tész alétheiasz]. Esetleg így is
érthetı: a formális [értelemben vett] tudással és igazsággal. Pál itt arra utalhat, hogy a Törvény az igazság és a
helyes tudás megjelenése, de a Szellem nélkül mégis csak formális, külsıdleges értelemben. A mózesi Törvény
rendszere az igazságnak külsı formája, amely az eredeti szellemi tartalom nélkül üres, sıt betői akár szembe is
fordíthatók azzal, mint ahogy ez minden erkölcsi elvrendszerrel elıfordulhat.
1011 Szó szerint: aki a bető és a körülmetéltség által megszeged a Törvényt. Ez a mondat kétféleképpen
értelmezhetı: 1. aki a betők közepette, a körülmetéltség állapotában [mégis] megszeged a Törvényt, vagy: 2. aki
[éppen] a bető és a körülmetéltség által szeged meg a Törvényt (ti. a betőt és a körülmetéltséget a Törvény
eredeti szellemével ellentétes módon megélve).
1012 A rejtekben ugyanaz a kifejezés, mint a Mt 6:4-6-ben, tehát: „akkor is zsidó, amikor nem látják”. A mondat
befejezése is a Mt 6-ra utal: „nem az emberektıl, hanem Istentıl kapja a dicséretet” vö.: „Atyád, aki a rejtekben
is lát, megfizet neked nyilvánosan.”
1013 Rm 2:17-29.
1014 Pál itt – minden ellenkezı híreszteléssel szemben – nem tagadja meg a test fizikai körülmetélésének
parancsát a zsidókra nézve. Túl azon, hogy itt is azt mondja: „van ugyan elınye a körülmetéltségnek – de csak
akkor, ha cselekszed a Törvényt”; már a fent idézett rész utáni elsı mondatban így folytatja: „Nos, akkor hát mi
a különleges a zsidókban, vagy mi a körülmetéltség elınye? Minden szempontból sok minden.” (Rm 3:1)