Az Ãjszövetség és a Tóra - Or-Zse
Az Ãjszövetség és a Tóra - Or-Zse
Az Ãjszövetség és a Tóra - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
121<br />
az értelmezéstıl (pontosabban inkább elhallgatja), és igyekszik kerülni a Messiás mint Isten<br />
fia emlegetését (néhányszor azért elıfordul, a targumokban pedig szüntelenül, de nincs<br />
eldöntve, hogy metaforikus vagy szó szerinti értelemben); de a korábbi apokrif és<br />
pszeudoepigráf irodalom bıségesen használja, bár természetesen nem kifejezetten szó szerinti<br />
értelemben (de nem is tagadva annak lehetıségét). Strack-Billerbeck szerint a kétszáz, illetve<br />
többszáz évvel késıbb íródott rabbinikus iratok ebben a tekintetben már egy elfojtáson<br />
alapuló amnéziát mutatnak, amely a kereszténységgel szemben vívott ideológiai harc tényébıl<br />
fakadt: „…Ezeken a rabbinikus helyeken csak ott nevezték a Messiást Isten fiának, ahol az<br />
Ószövetség egyik messianisztikusan értelmezendı helye nyomatékosan ezt sugallta. A<br />
rabbinikus irodalomban önállóan, egy szöveghelytıl függetlenül, Messiás-megjelölésként –<br />
ahogy mi láttuk – sehol sem szerepel az »Isten fia« név. Ez feltőnı, mert a régebbi idıkben,<br />
mint ahogy néhány pszeudepigráfból vett idézet bizonyítja, a »fiam« kifejezés Isten szájából<br />
kizárólag önálló messiásnévként szerepelt (Hen 105:2; 4Ezr 7:28 […]). Bizonyára nem<br />
tévedünk, ha feltételezzük, hogy a rabbinikus írástudók szándékosan kerülték az »Isten fia«<br />
kifejezést, mert azt már a keresztények elterjedt Messiás-megjelölésként használták.” 374 A<br />
korábbi, 1. századi, plurális, elasztikusabb judaizmus még nyitottabb lehetett a Messiás<br />
istenfiúságáról való gondolkodás több lehetıségére, köztük arra is, amely esetleg szó szerint<br />
Isten született fiának látta ıt. Ezért történettudományos értelemben is fel lehet tételezni, hogy<br />
Jézus rendelkezhetett istenfiúi identitástudattal, tanítványai pedig hihettek ebben anélkül,<br />
hogy emiatt zsidó mivoltukkal vagy a Tanachhoz való hőségükkel konfliktusba kellett volna<br />
kerülniük.<br />
<strong>Az</strong> magából az Újszövetségbıl is világos, hogy voltak, akik számára ez a hit és<br />
szövegértelmezés ab ovo elfogadhatatlan volt; és ez kezdettıl fogva a Jézus körüli konfliktus<br />
egyik fı centrumát képezte. 375 Amikor ezek az érvek explicit módon is összecsaptak, a<br />
legfıbb ellenvetésként mindig az fogalmazódott meg, hogy Jézus ember létére Istennel teszi<br />
magát egyenlıvé, ha Isten – született – fiának mondja magát azáltal, hogy İt Atyjának<br />
nevezi. 376 Kérdés, hogy ez a következtetés megáll-e, és ha igen, mennyiben sérti a Tóra<br />
parancsait? Ezt a problémát a Messiás isteni természetével foglalkozó alfejezetben fogom<br />
tárgyalni, mivel ezzel kapcsolatosan bontakozik ki minden vonatkozásában.<br />
374 Strack–Billerbeck: Kommentar zum Neuen Testament aus Talmud und Midrasch, III. köt. 15-20. o., kiemelés<br />
tılem.<br />
375 Pl. Jn 5:17-47, 10:29-39.<br />
376 Jn 5:18, 10:33.
Change language