Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

207
Mint említettük, ez a törekvés már Jézus esetében is kimutatható, aki a legkülönfélébb
beállítottságú embereket válogatta be a Tizenkettı közé is, köztük két hellenistát is, Andrást
és Fülöpöt. 701 Így a minta a legfelsıbb vezetésben is már adott volt, logikus és érthetı tehát,
hogy az ısgyülekezet nem diszkriminálta a hellenistákat.
A hét kiválasztott „diakónus” közül István hamar kiemelkedett, különösen mivel csodák is
történtek általa. Rövidesen azonban vád alá helyezték, ügye a Szanhedrinig jutott. 702 A vele
szemben megfogalmazott kifogások a következık voltak: káromló beszédeket mond Mózes,
Isten, a Törvény és a Szentély ellen, konkrétabban: azt állítja, hogy Jézus lerombolja a
Szentélyt, és megváltoztatja a mózesi rítusokat.
Fontos rögtön leszögeznünk, hogy a lukácsi szöveg ezt explicite hamis tanúzásnak mondja,
azaz azt állítja, hogy ezek a vádak Istvánnal szemben nem voltak igazak, legalábbis ebben a
formájukban biztosan nem.
Ezek után részletesen ismerteti István védıbeszédét, 703 amely Ábrahámtól a kései
prófétákig áttekinti a zsidóság szentírási történetét, elismerve annak isteni állításait és
eredetét, tanúságot téve ezzel arról, hogy a teljes Tanachot elfogadja isteni iratnak.
Beszédében pozitívan, elismerıen említi az Ábrahámnak adott ígéreteket, a körülmetélés
szövetségét, Mózest mint szabadítót, csodatevıt és törvényadót, magát a Törvényt, a rituális
áldozati rendszert és a pusztai Szent Sátrat, Józsuát, Dávidot, majd Salamont és az általa
épített Szentélyt. Végül Jesája prófétától idézi azt a mondatot, amely szerint Isten
mindamellett nem a Szentélyben lakik, hanem betölti a világmindenséget 704 (amit már
Salamon is megfogalmazott templomszentelı imájában 705 ). Utolsó mondatában éppen a
Szanhedrint vádolja azzal, hogy ık nem tartják meg a Törvényt.
István tehát tételesen cáfolja az ellene felhozott valamennyi vádat, mindössze annyit ismer
el, hogy – Salamonnal és a prófétákkal teljes összhangban – Isten lakásául az egeket és a
világmindenséget jelöli meg. Nyilván ennek, a Tanachhal teljes összhangban álló állításának a
félreértése körül keletkezhetett az a vád, hogy a Szentély pusztulását kívánja. Mint már
Jézusnak a Szentéllyel való viszonyának elemzésekor láttuk, mind a zsidókeresztények, mind
a zsidóság többi része – maga a Szanhedrin is – tudatában volt annak, hogy a második
Templom is el fog pusztulni, s hogy ennek oka ugyanaz lesz, mint az elızı esetekben: a
papság, a szolgálatok és a bírák korrupt volta, illetve a nemzet győlölettel teli széttagoltsága.
701 Ld. pl. Jn 12:20-22.
702 Csel 6:8-14.
703 Ld. Csel 7:1-53.
704 Jes 66:1-2.
705 1Kir 8:27-29.