Az Ãjszövetség és a Tóra - Or-Zse
Az Ãjszövetség és a Tóra - Or-Zse
Az Ãjszövetség és a Tóra - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
265<br />
4.3.2.1. A Tóra erkölcsi jellegő parancsai<br />
Ezt a már általam is, de mások által is használt, viszonylag evidens fogalmat megkísérlem<br />
kissé pontosítani. Erkölcsi jellegőnek akkor nevezünk egy parancsolatot, ha az ember és<br />
ember – vagy ember és Isten – közötti viszonyokra vonatkozik, azaz a személyes<br />
kapcsolatokat igyekszik megırizni különbözı fajta sérelmektıl. Ide sorolható a „szeresd<br />
embertársadat, mint önmagadat” fı elve, és minden alája besorolható parancs: a gyilkosság, a<br />
házasságtörés, a lopás, a hamis tanúzás, a hazugság, a rágalmazás stb. stb. tilalmai, a szülık<br />
iránti tisztelet parancsa, és még rengeteg más. <strong>Az</strong> erkölcsi jellegő törvények általános<br />
jellemzıjeként szokták említeni, 924 hogy ezek minden idıben minden emberre érvényesek:<br />
gyilkolni, házasságot törni, rabolni, lopni mindig, mindenhol helytelen. Ebbıl fakad, hogy<br />
valamilyen formában a legtöbb nemzet törvényei tartalmazzák ezeknek az elveknek nagy<br />
részét, és büntetik ezek megszegését (még akkor is, ha az illetı nemzet nem érintkezett<br />
korábban a zsidó-keresztény kinyilatkoztatással); ami azt bizonyítja, hogy az emberi<br />
együttélés általános, minden közösség által elıbb-utóbb felismert elveirıl van szó.<br />
Valamivel problematikusabb az ember és Isten közötti személyes kapcsolatra vonatkozó<br />
törvények idesorolása. A bálványimádás tilalma például egy rituális-szimbolikus jellegő<br />
cselekményt tilt, ezért tekinthetı ilyen típusú parancsnak is. Mégis, mivel a rabbinikus és a<br />
keresztény gondolkodásmód ezt is egyhangúlag egyetemes emberi törvénynek látja, ide<br />
fogom sorolni – de egyúttal jó példa arra, hogy egy parancs többféleképpen is kategorizálható<br />
egyidejőleg. Ennek ellenére, ha rugalmasan is, de mégis használható kategóriák ezek.<br />
Mint már korábban láttuk, 925 a zsidókeresztény apostolok a nem-zsidókra nézve<br />
kötelezınek tartották a Tóra valamennyi erkölcsi jellegő parancsát; és ezt képviselte Pál is<br />
leveleiben.<br />
4.3.2.2. A Tóra rituális-szimbolikus jellegő parancsai<br />
Ide sorolható valamennyi olyan törvény, amely nem közvetlenül szolgálja a személyes<br />
kapcsolatok védelmét ember és ember, vagy Isten és ember között; és ebbıl fakadóan nem<br />
mindenkire, nem mindenhol és nem mindig érvényesek; valamint lényegük gyakran<br />
924 Errıl ld.: Fruchtenbaum: Israelology, 658-665. o. Mindamellett Fruchtenbaum kétségbe vonja a Törvény<br />
ilyen felosztásának helyességét. Nagyon magas színvonalon megírt könyvének fı tétele éppen az enyém<br />
ellenkezıje: szerinte a Törvény – legalábbis átmenetileg – egészében véve teljesen érvénytelen Jézus után. Itt<br />
sajnos nincs terem a vele való részletes vitára.<br />
925 Ld. a 3.1.2.1.2. A hellenizmus problémája és a 3.3. Bevezetés Pálhoz: a zsidókeresztények döntése a Jézusban<br />
mint Messiásban hívı nem-zsidók Törvényhez való viszonyát illetıen c. alfejezeteket.
Change language