Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

145
megítélni, hogy „csak” a Messiásról mint uralkodóról van-e itt is szó, vagy Jézust itt is
azonosítja az Örökkévalóval. Mindenesetre az elızıleg idézett szövegrész, valamint a
legkorábbi keresztény hagyomány mindezeket a helyeket egyöntetően az utóbbi irányban
értelmezi. Bármelyiket fogadjuk is el, azért rögzítsük szilárdan, hogy a fenti mondat nem
kötelezı hittételként, dogmaként fogja fel ezt az állítást, mint a késıbbi keresztény teológia,
hanem azt mondja, hogy kizárólag a Szent Szellem befolyása, hatalma alatt álló ember képes
ezt hirdetni; vagyis „természetes” állapotban lévı, az isteni Szellem által nem inspirált
személy nem nyilatkozhat ekképpen. Ez mindenképpen arra utal, hogy itt nem a szokványos
arámi már, márá megszólításról van szó – hiszen azt bárki, bármilyen állapotában, bárkire
alkalmazhatta –, hanem vagy Jézus messiási-uralkodói, vagy isteni, vagy mindkét mivoltáról.
A Szent Szellem befolyásának elkerülhetetlen szükségessége 477 pedig ismét ennek a
felfogásnak a már említett szód-jellegét hangsúlyozza.
A levelekben találunk további egyértelmő és kevésbé egyértelmő helyeket is a Messiás
isteni természetérıl, 478 de ezek tartalmilag már nem közölnek újdonságot, ezért részletesen
nem foglalkozom velük.
2.2.2.7.5.1.1. A Messiás mint Istennel egyenlı lény
Az alcímben jelzett kérdést itt külön tárgyalom a Messiás isteni természetének kérdésétıl,
mivel nem teljesen ugyanazt jelenti, bár az elızıek ismeretében már nem tartalmaz
különösebben meglepı elemet. Az Újszövetség számos helyen Istennel nemcsak egynek,
hanem egyenlınek is állítja a Messiást. 479 Ezek a szövegek szinte mind egyöntetően egyetlen
Tanach-beli helyre hivatkoznak:
Úgymond az Örökkévaló uramnak [ládoní]: Ülj jobbomra, mígnem teszem ellenségeidet lábaidnak
zsámolyául. 480
Ezt a mondatot – és az egész 110. zsoltárt – a rabbinikus irodalom is messianisztikusan
értelmezi. 481 Erre a versre utal Rabbi Ákívá is, amikor azt állítja, hogy a mennyben két trón áll
egymás mellett, és az egyikben Isten, a másikban a Messiás fog ülni. 482 Még Flusser is
elismeri, hogy ez zsidó, és nem pogány gondolat: „Az emberhasonlatosságú, Isten dicsıséges
477 Ugyanezt hangsúlyozza a Mt 16:17 is.
478 Héb 1:8,10, 1Jn 5:20, 2Pt 1:1, Fil 2:6.
479 Pl. Mt 22:41-45, 28:18, Mk 12:35-37, 16:19, Lk 20:41-44, Jn 5:19-27, 16:15, 17:2, Csel 2:34-36, 1Kor 15:24-
28, Ef 1:20-23, Fil 2:6, Héb 1:2-4, 10:12 stb. stb.
480 Zsolt 110:1.
481 Ld. pl. a zsoltár targumának 4. versét, illetve a Zsolt 2:7-hez főzött midrást, ahol ez explicite szerepel.
482 bChágigá 14a.