Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

264
A vérfertızés mibenlétét még a nem-zsidók vonatkozásában is a Tóra alapján határozza
meg, azaz nem vérrokonok közötti szexuális kapcsolatot (mostohaanya-mostohafiú) is
incestusnak minısít, 922
és büntetésének – amennyiben a bőnös nem tér meg – a
természetfölötti eredető korai halált [a rabbinikus irodalomban: karet] tartja és igényli. A
végidıkrıl szóló apokaliptikus tanításában a Messiás végsı ellenségét – az Antikrisztust – „a
Törvénytelen” [ho anomosz] néven említi.
A Tanachról pedig általánosságban ezt írja Timotheosznak:
…és hogy kisgyermekkorod óta ismered a szent írásokat [ta hiera grammata], amelyek képesek téged
bölccsé tenni a megmenekülésre [üdvözülésre] a Messiás Jézusban való hit által. A teljes Írás [pasza
grafé] Istentıl ihletett [theopneusztosz = „Isten-szellemő”, Istentıl lehelt], és hasznos a tanításra, a
bizonyításra [meggyızésre], a megjavításra [korrekcióra], az igazságossággal való nevelésre, hogy
tökéletes legyen az Isten embere, felkészítve minden jó cselekedetre. 923
Úgy vélem, ennyi elegendı annak felsorolásszerő bemutatásához, hogy Pál a Törvényt nem
kívánta érvényteleníteni, sıt „felállította”.
4.3.2. Pál Törvénnyel kapcsolatos háláchájának általános rendszere a
nem-zsidókat illetıen
Mielıtt rátérnék a Pál törvényhőségét kétségessé tevı szövegrészek elemzésére, átfogóan
felvázolom azokat a kereteket, amelyeket tanításában gyakorlati, életvezetési (azaz
háláchikus) értelemben a nem-zsidók számára kötelezıen elıírt, mint fıapostoluk. Könnyebb
lesz ugyanis világossá tenni – Péterrel szólva – „nehezen érthetı” etikai, morálfilozófiai
természető elmélkedéseit, ha elıtte világosan látjuk, mi az, amit a gyakorlatban megkövetelt
nem-zsidó gyülekezeteitıl. (A diszpórában élı, ugyanezekhez a gyülekezetekhez tartozó
zsidókkal kapcsolatos felfogását késıbb tárgyalom majd.)
Ennek az áttekintésnek az érdekében a Tóra – hagyományosan számolva – 613 parancsát
három nagy kategóriára kell osztanunk. Ezt a felosztást Pál ugyan explicit módon nem végzi
el, viszont mindenhol kitapintható gondolkodásmódja mögött. Ez a három kategória
egyébként értelemszerően is adódik a Tóra rendszerébıl, és a rabbinikus irodalom
gondolkodásmódjától sem idegen.
Eszerint a következıkben megkülönböztetem a Tóra 1. erkölcsi, 2. rituális-szimbolikus, 3.
államigazgatási jellegő parancsait. Az alábbiakban definiálni fogom ıket, és egyúttal
tisztázom érvényességüket a pogánykeresztények vonatkozásában.
922 1Kor 5:1.
923 2Tim 3:15-17.