Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

296
Minden nap meghalok, bizony ám, testvérek, úgy igaz ez, mint ahogy büszke vagyok rátok a Messiás
Jézusban, a mi Urunkban! 1063
Nyilvánvaló párhuzamot mutat ez Jézus önmegtagadást követelı szavaival:
Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl a keresztjét mindennap, és kövessen!
Mert aki meg akarja menteni a lelkét [vagy életét: pszükhé, nefes], az pusztulásba viszi; de aki értem elveszíti
a lelkét, az megmenti! 1064
Számos további helyet lehetne még hozni, de ennyi is elegendı, hogy lássuk, mit ért Pál ez
alatt. A Jézus-hívık meghaltak a bőn számára, önmaguk számára (hogy másokért éljenek), a
világ számára, sıt mintegy „kihaltak a világból”, ahogyan az apostol fogalmaz. Jóllehet
bőneikért fizikailag nem haltak meg – de csak azért nem, mert Jézus ezt megtette helyettük! –,
jelképes, de spirituálisan nagyon is valóságos értelemben azonban igen. E halál által nyertek
fölmentést bőneik alól, mint fentebb olvastuk. Ennek ellene vethetı, hogy könnyő dolguk van
ahhoz képest, akit ténylegesen megköveztek. Ez igaz, de a dolog törvényességét az tartja
fönn, hogy Jézus valóságosan meghalt, nem a saját bőnéért, a halálbüntetés törvényi
követelménye tehát kielégítést nyert. Ennek pedig az vethetı ellene, hogy egy ember halála
nem elegendı sok ember bőneinek a büntetéséül. De maga a szóbeli Tan is elismeri, hogy „az
igaz ember értéke egyenlı az egész világéval;” 1065 valamint hogy „az igaz ember halála
éppúgy engesztelést szerez, mint az elküldött kecskebak”, mint már korábban olvastuk.
Jézus halála és saját, „világból való kihalásuk” tehát Pál szerint fölmenti a Jézus-hívıket,
zsidókat, nem-zsidókat bőneik büntetései alól – ami természetesen nem azt jelenti,
hangsúlyozzuk újra, hogy ezután bőnben élhetnek, hanem éppen ellenkezıleg. Ugyanakkor a
bőnnek, a világnak és önmaguknak való meghalásuk egyúttal azt is jelenti, hogy a
Törvénynek mint „a parancsok tételes rendszerének”, a büntetés-jutalmazás ereje által
érvényesülı külsı kontrollnak a számára szintén meghaltak:
Én ugyanis a Törvény által meghaltam a Törvény számára, hogy Istennek éljek. A Messiással együtt
keresztre feszíttettem, és többé nem én élek, hanem a Messiás él bennem. Ezt az életet, amelyet most
testben élek, az Isten fiába vetett hitben élem, aki kifejezte a szeretetét irántam, és feláldozta magát
értem. 1066 Nem tagadom meg az Isten kegyelmét: hiszen ha bármiféle törvény által igazzá lehet válni,
akkor a Messiás fölöslegesen 1067 halt meg. 1068
Vagy talán nem tudjátok, testvérek – mert a Törvény ismerıihez szólok –, hogy a Törvény addig
uralkodik az emberen, ameddig él? Mert a férjes asszonyt férjéhez köti a Törvény, amíg az él – de ha
meghal a férje, fölszabadul a férj-törvény alól. Így hát amíg él a férje, házasságtörınek mondják, ha más
férfié lesz – de ha meghal a férje, fölszabadul e törvény alól, és nem lesz házasságtörı, ha hozzámegy
egy másik férfihoz. Tehát, testvéreim, ti is meghaltatok a Törvény számára a Messiás teste által, hogy
1063 1Kor 15:31.
1064 Lk 9:23-24. Ld. még: 1Jn 3:16.
1065 bB’ráchót 6b.
1066 Vagy: helyettem.
1067 Szó szerint: ok nélkül, indokolatlanul, ingyen, értelmetlenül stb.
1068 Gal 2:19-21.