Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

234
szerepük, mert hamis próféta és varázsló is tehet csodát a Tóra szerint, éppen a félrevezetés
eszközeként, amit Isten azért enged meg, hogy ezzel próbára tegye Izraelt. 797 Részben ez is
indokolja, hogy a Szanhedrin háláchikus vitákban nem szükségképpen veszi figyelembe
csodák megtörténtét, sıt még alaposabban kivizsgálja a dolgot. Péterék sem erre hivatkoznak,
hanem egyrészt igen komolyan veszik szemtanúságukat Jézus feltámadását illetıen, ami
törvényi szempontból azt jelenti, hogy a Szanhedrin halálos ítéletének önmagát zokszó nélkül
alárendelı Jézust maga Isten rehabilitálta, felülbírálva ezzel a Szanhedrin ítéletét. Jézus
feltámadása tehát háláchikus és törvényértelmezési érv is: eszerint ugyanis a Szanhedrin
hozhat helytelen ítéletet, Isten pedig felülbírálhatja azt. Másrészt az apostoloknak biztos
meggyızıdésük van arról, hogy Isten akaratát teszik, és ezt akkor is meg kell tenniük, ha a
Szanhedrin ennek az ellenkezıjét parancsolja. Ez pedig már egy szilárd háláchikus
állásfoglalás részükrıl, amelyrıl azt kell mondanunk, hogy eltér a rabbinikus felfogás fı
trendjétıl.
Jézus és a szóbeli Tóra viszonyát tárgyalva már kitértem ennek a problémának a részleteire
(ld. 2.3.1.3.3.1. alfejezet). A rabbinikus hagyomány ugyanis, ha nem is abszolút
egyértelmőséggel, de arra hajlik, hogy az ilyen esetben a Szanhedrint kell követni. Erre utal az
ott már elemzett vita Rabbi Eliézer és Rabbi Józsua között, amikor is égi hang közli Isten
akaratát, a Szanhedrin mégis az ellenkezı álláspont mellett dönt; de ezt támasztják alá az
olyan mondatok is, mint például: „Súlyosabbak a vének szavai, mint a próféták szavai. (…)
»A törvény szerint, amit [a vének] tanítanak neked« 798 (…) cselekedjél.” 799 Vagy: „Még ha
(…) balra mutatnak is, holott jobbra van, vagy jobbra, pedig balra van, hallgass rájuk.” 800
Úgy gondolom, ezen a ponton tapintható ki a legjobban a zsidókeresztények és a
Szanhedrin – legalábbis a farizeusok – háláchájának alapvetı eltérése. A fenti rabbinikus
állásponttal szemben az apostolok véleménye az volt, hogy Isten biztosan tudott akaratának
parancsa felülírja a Szanhedrinnek való engedelmesség parancsát. 801 Ismét a Jézussal
kapcsolatban már részletesen tárgyalt alapelvet ismerhetjük fel, amely szerint a Szent
Szellemtıl származó karizmatikus-prófétai típusú tekintély erısebb a vének jogiállamigazgatási
típusú tekintélyénél (különösen akkor, amikor velük szemben amúgy is a
legsúlyosabb erkölcsi kifogások hozhatók fel, mint például ebben az esetben). Mindaz tehát,
797 Dt 13:1-5.
798 Dt 17:11.
799 jB’ráchót 1:3b, 58. Ugyanez: jSzanhedrin 11:30b, 1, jÁvodá Zárá 2:41c, 49. Ld. még: bSzanhedrin 88b.
800 Szifré Dt 17:10 §154 (105a), , idézi Strack-Billerbeck: Kommentar zum Neuen Testament aus Talmud und
Midrasch, I. köt., 910. o.
801 Jegyezzük azért meg, hogy ezt így, ebben a nagyon egyértelmő formában megfogalmazva, explicit módon
nem tagadja a rabbinikus irodalom sem.