Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

144
A fenti állítás megtalálható máshol is (amellett, hogy az Evangéliumok fentebb már idézett
részleteivel is teljes összhangban van):
Vigyázzatok, nehogy valaki foglyul ejtsen titeket emberi hagyományon, a világ elemein és nem
Krisztuson alapuló filozófiával és üres csalással; minthogy benne lakozik az istenség [theotész] egész
teljessége [pan to pléróma] testileg [szómatikósz]… 470
Még jelentısebb a következı hely:
Mert fölajánlottam, hogy én magam legyek átok alatt a Krisztustól távol testvéreim helyett, test
szerinti rokonaim helyett, mindenki helyett, aki csak Izrael népéhez tartozik – akiké a fiúvá fogadás és a
dicsıség, a szövetségek, a Törvénykönyv, a szolgálat és az ígéretek; akiké az ısatyák, és akik közül a
Messiás származik test szerint, aki mindenek fölött való, áldott Isten mindörökké, ámen! 471
Ezeknek a helyeknek a páli eredetiségét a szövegkritika is egyöntetően elfogadja, és
keletkezésüket 55 és 60 közé helyezi. Némi vita volt azon, hogy – mivel a legrégebbi
kéziratok természetesen nincsenek központozva – nem úgy tagolandó-e a mondat, hogy végül
is ne állítsa egyértelmően Krisztus Isten voltát, 472 de – mivel erre kéziratos bizonyíték nem
állítható, s mivel a szöveg nyelvtani szerkezete ezt nem támasztja alá – végül még a kritikai
szövegkiadások is a fenti verzió mellett maradtak. 473 Leszögezhetjük tehát, hogy a farizeus
hátterő, magasan képzett zsidó írástudó Pál, I. Rábbán Gámáliél tanítványa, az elsı század
közepén ezt a mondatot már leírta. 474
Hasonló explicit állítása még a következı is:
Ezért tudtotokra adom, hogy senki, aki Isten Szellemében szól, nem mondja azt: „Jézus átkozott” –
és senki sem képes azt mondani: „Jézus Úr”, csakis a Szent Szellemben. 475
Itt nem merültek fel szövegkritikai aggályok. Vermes a Jézussal kapcsolatban használt „úr”
kifejezést illetıen hangsúlyozza, hogy az az evangéliumokban nem Jézus isteni természetét
állítja, hanem csak egy szokásos megszólítás, ami az esetek egy részére nézve elfogadható
értelmezés; vagy pedig, egyes esetekben, a Messiásnak mint uralkodónak, királynak járó cím
(melyeket ı, éppen ezért, igyekszik kizárni). 476 Az evangéliumokban 19 olyan szöveghely van
azonban, amelyben „az Úr” szó alkalmazása Jézusra vagy egyértelmő azonosítást, vagy
nagyon erıs összecsengést mutat a Tetragrammaton helyett használt Ádonájnak megfelelı
Küriosz szóval. Ami a fenti páli mondatot illeti, az úr szó kétértelmősége folytán nehéz
470 Kol 2:8-9.
471 Rm 9:3-5.
472 Így: „…a Messiás származik test szerint. İ, aki mindenek fölött való Isten, legyen áldott…’; vagy így: „…a
Messiás származik test szerint, aki mindenek fölött áll. Isten legyen áldott…”
473 A részletes szövegkritikai vita, valamennyi álláspont és az azok mellett szóló érvek, valamint kimerítı
szakirodalom megtalálható: Metzger: A Textual Commentary on the Greek New Testament, 459-462. o. Az eltérı
verzió melletti döntés kifejezetten teológiai motiváltságú.
474 Említeni szokták még ezzel párhuzamos helyként a Tit 2:13-at, amely hasonlót állít. Ennek eredetiségét a
szövegkritikusok egy része kétségbe vonja, és a mondat nyelvtanilag is kétértelmő.
475 1Kor 12:3.
476 Vermes: A zsidó Jézus, 136-168. o.