Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

320
Jóllehet a bőnbocsánatot nem önmagukban az állatok vére szerzi meg – „hiszen képtelenség,
hogy bikák és kecskebakok vére bőnöket töröljön el” 1140 –, hanem a mennyei Szentélyben a
Messiás vére, a földi Szentély szolgálata pedig csak ez utóbbi miatt válik értelmessé és
hatékonnyá; a Tóra iránti szövetségi hőség mégis mindaddig kötelezıvé teszi a részvételt a
földi Szentély rítusaiban, ameddig ez lehetséges, vagyis ameddig a Szentély fennáll.
Másképp fogalmazva, míg a nem-zsidó keresztényeknek kizárólag a Málkícedek rendje
szerinti papsághoz kell tartozniuk, és csak a láthatatlan, spirituális valóságnak kell szolgálniuk
a Tóra ezekre mutató szimbolikus törvényeinek megfelelıen; addig a zsidóságnak mint
„papok birodalmának [mámlechet kóháním]” és „szent népnek [gój kádós]” 1141 az elıbbin túl
az is feladata, hogy mintegy a láthatatlant a láthatóban megjelenítse. Ez ugyanis kifejezetten
papi feladat.
Mindezek és az egész Újszövetség fényében tehát a Héberekhez írt levél valódi üzenete –
szemben az évszázados antijudaista keresztény értelmezéssel – nem az, hogy a Szentföldön élı
zsidókeresztények szakadjanak el a Törvény rituális parancsainak megtartásától, hanem az
arra való felkészülés, hogy a Szentély rövidesen bekövetkezı pusztulása és az ország
elvesztése után számukra sem marad majd más lehetıség, mint „átállni” a kizárólag
málkícedeki papi szolgálatra, azaz a mennyei, spirituális valóság közvetlen szolgálatára. A
Churbánra értelmezendı az a mondat, amely szerint „ami régivé válik és megöregszik, az
közel áll az elmúláshoz.”
4.3.3.4.2.1. Szellemi áldozatok a Szentély helyett
A levél a zsidóság többsége részérıl a zsidókeresztényeket kezdetben ért a kiközösítéseket
„régebbi napoknak” nevezi, és fogalmazásmódjából világosan kiderül, hogy már hosszú ideje
a Jézus-hitet vallják. 1142 A Szentély még áll, de a közösség nagy megpróbáltatásokat
szenved, 1143 és arra számíthat, hogy a közeljövıben („most”) Isten megrendíti „nemcsak a
földet, hanem az eget is”. 1144 Erıteljes kirekesztést tapasztalnak jelenleg is népük
többségétıl. 1145 Tudják, hogy Jeruzsálem el fog pusztulni. 1146
A levél tehát közvetlenül a Churbán elıtt íródhatott. Ha Pál írta, akkor 63-64 a
legvalószínőbb dátum; ha Pál tanítványai, akkor akár már a nagy háború idején (66-69). Mint
1140 Héb 10:4.
1141 Ex 19:6.
1142 Héb 10:32-39, 5:12.
1143 Héb 12:1-11.
1144 Héb 12:26-27.
1145 Héb 13:11-13.
1146 Héb 13:14.