Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

110
lesz, hanem engedelmeskedik a farizeus hagyománynak. 342 Az ómeráldozat bemutatásának
bizonyos részleteit a farizeusok azért hangsúlyozták annyira túl, mert lépten-nyomon ki kellett
fejezniük a szadduceus elképzeléstıl való eltéréseket, hogy a nép ıket kövesse ezekben. 343
Számos más kérdésen túl a naptár kérdésében is komoly eltérések voltak közöttük, így például
az ómeráldozat bemutatásának a napját a szadduceus fıpapság a kovásztalan kenyerek
hetének rendes szombatja utáni napra értelmezte a tórai szöveg alapján, 344 míg a farizeus
írástudók szerint itt a Tórában említett szombat 345 alatt a kovásztalan kenyerek elsı,
munkaszüneti napját kell érteni, így az ómeráldozat ünnepe mindig az ez utáni napra esik. A
Szanhedrinben a naptár körüli viták néha addig fajultak, hogy a szadduceusok hamis tanúkat
állítottak az újhold beálltának igazolására. 346 De a naptár körüli viták még a Churbán után is
zajlottak, még a Szanhedrinon belül, még a farizeus rabbik között is. 347
Az is ismeretes, hogy a qumráni közösséget szintén cádókita fıpapok alapították és
vezették. 348 Jóllehet ezek erkölcsi megfontolásokból radikálisan szakítottak a Szentélyben
folyó istentisztelettel és az abban közremőködı papsággal (és éppígy a farizeusokkal és az
egész Szanhedrinnel), teológiailag és háláchikusan mégis sok kérdésben a szadduceusokhoz
álltak közel. Míg ık radikálisan és teljes mértékben kétségbe vonták a jeruzsálemi Szanhedrin
legitimitását annak állítólagos korruptsága miatt – amit Jézus ennyire határozottan nem tett –,
önmagukat Izrael igaz maradékának tekintve jogot formáltak arra, hogy ık, illetve az ıket
vezetı fıpapi származásúak legyenek a nép legitim szellemi vezetıinek a pozíciójában.
Ennek tórai alapját elvileg biztosította ugyan számukra a fıpapi származás, ugyanakkor
hiányzott hozzá „a hely, melyet kiválaszt az Örökkévaló a te Istened”, azaz a Templomhegy,
így a Szanhedrin teljes tekintélyére még elvileg sem tarthattak igényt. 349 De mindent
egybevetve, elképzelhetı, hogy a szadduceus papság és a qumrániak által képviselt naptár
azonos volt, vagy mutatott bizonyos hasonlóságokat. 350 Jóllehet Jézus bizonyosan nem volt
342 bJómá 18b, 19b.
343 bM’náchót 65a-b.
344 Ez éppen a feltámadott Jézus elsı megjelenéseinek napjára esett tehát. Így amikor Pál a feltámadott Jézust a
„feltámadás elsı zsengéjének” nevezi (1Kor 15:22-23), lényegében az ómeráldozat szadduceus értelmezését
követi.
345 Lv 23:11.
346 bRós Hásáná 22a-b.
347 mRós Hásáná 2:8-9.
348 Vermes: A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története, 154. o. Naptárukról Vermes is azt mondja,
hogy papi eredető volt (Uo., 210. o.)
349 Ez az elvi probléma persze a Churbán után a javnéi, majd a tibériási stb. Szanhedrinek esetében is megjelent.
350 „Az esszénusok fent ismertetett naptárának eredetével kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet két tényezıre,
melyek mindegyike az esszénusok szellemi gyökerei felé mutat. Bár az esszénusok politikailag és szellemileg is
szembenálltak a Róma-barát sıt Rómát kiszolgáló cádokita/szadduceus papsággal, az egyértelmően papi vezetés
következtében »...a szekta... pro-szadduceus beállítottságú...« volt (Vermes: Qumrán… 187. o.). A Misnában
(Peszachim 6:1) vita folyik arról, hogy a pészach-áldozat bemutatásának mely résztevékenységei végezhetık