Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

271
Mint már jeleztem, elıfordulnak olyan parancsok is, amelyek a három nagy kategóriából
kettıbe vagy akár mindháromba beletartoznak egyidejőleg. Ezek ennek megfelelıen
értelmezhetıek a felvázoltak szerint.
Azt állítom tehát, hogy Pál a nem-zsidók irányában a Törvény parancsainak e három nagy
kategóriáját a fentiek szerint képviselte, és e tekintetben semmiféle törvénytelenséggel vagy
Törvény-ellenességgel nem vádolható. Tanítása teljes összhangban maradt a Tizenkettı által a
nem-zsidó keresztényeket illetıen hozott határozattal, valamint a Tanachhal; sıt még a
szélsıségektıl mentes, középutas rabbinikus felfogással is. Hiszen a saját nemzeteikben élı
nem-zsidókat tömegesen „teljes prozelitává” tenni maga lett volna az abszurditás, amit az írott
Tóra semmilyen tekintetben nem követelt meg, sıt nem is tartott kívánatosnak.
Úgy vélem, sikeresen bizonyítottam, hogy Pál hőséges volt a Törvényhez, hogy helyes
értelmezése egyedül ezek között a keretek között képzelhetı el. Az alábbiakban rátérhetek
tehát azokra a „nehezen érthetı” szövegeire, amelyek vele szemben mégis az antinomizmus
vádját inspirálták.
4.3.3. A Pál törvényhőségét kétségessé tevı szöveghelyek az
Újszövetségben
Tekintettel arra, hogy Pálnak a Törvény mibenlétét taglaló szövegrészei igen hosszúak,
amelyeket itt nem lesz helyem teljes terjedelmükben idézni és részletesen analizálni; valamint
arra, hogy nehéz, „filozófiai jellegő” szövegek is, nem lineárisan, könyvrıl könyvre,
mondatról mondatra fogom elemezni ıket, mint az eddigieket, hanem tematikusan
csoportosítva, nagyjából a következıképpen haladva:
1. az „új szövetség” tanítása;
2. a kegyelembıl, hit által történı, a Törvény megcselekvésétıl független megigazulás és
megmenekülés tanítása;
3. milyen értelemben függesztıdött fel a Törvény? –
4. a nem-zsidók egyenlıkként való befogadása Isten királyságába;
5. aál tanítása a hellenizált és a júdaeai zsidók irányában;
6. a Törvény felıl való küzdelmek kerülése: törekvés az egységre;
7. a tisztasági törvények értelmezése;
8. a Szentély rituális szolgálatainak értelmezése.