Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

299
Mindemellett is a szóbeli Tan aspektusa felıl Pált igen nehéz lenne a Törvényrıl szóló
tanítása tekintetében rehabilitálni – de ez nem is volt célom. Amit bizonyítani akartam, az az,
hogy Pál e tanítása nem idegen a Tanachtól. Érvelései a Tóra örökérvényőségét – ami
nemcsak a rabbiknak, de Jézusnak is alaptanítása – nem tagadják, az „új szövetségrıl” szóló
tanítása pedig egy Jirmeja-prófécián – és más prófétai ígéreteken – alapulnak, amelyeket
szintén nem antinomista módon értelmez. Valamint soha, semmikor nem tanította azt, hogy a
zsidók ne tartsák meg a Törvény minden – helyzetüktıl függıen megtartható – parancsát.
Terjedelmes voltuk miatt e lapokon nem idézhettem és elemezhettem minden ezzel
kapcsolatos okfejtését (így a közeli olvasat követelményét csak e dolgozat húsz éves
háttérmunkája során elégítettem ki). A fentebb vázolt paradigmatikus elvek nyomán azonban
bárki ellenırizheti, hogy probléma nélkül értelmezhetı-e Pál valamennyi szövege a fenti
módon. 1075 Ugyanakkor felhívom a figyelmet arra, hogy a legtöbb nemzeti nyelvő
bibliafordítás Pált önkéntelenül is antinomista, „pogány” módon fordítja, sokszor – a
rabbinikus irodalom fogalmazásmódjához hasonlóan – hiányos vagy nehezebben érthetı
görög mondatait általában automatikus következetességgel törvényellenes irányban
értelmezve és egészítve ki. Ez a jelenség egyszerre oka és eredménye is a kereszténységben
meglévı, korábban említett „kripto-markionizmus” továbbélésének, és annak, hogy a
keresztény hívık nagy többsége maga sem látja tisztán, mit is kellene e kérdésben gondolnia.
4.3.3.3. A zsidó és nem-zsidó Jézus hívık egyenrangúsága és egysége
Mint a fentiekben láttuk, az igaz emberré válás tekintetében a zsidó és nem-zsidó Jézushívık
azonos platformra kerültek. Bár más-más háláchát követve éltek – amennyiben a
zsidók a teljes Törvény, míg a nem-zsidók a gér tósávra vonatkozó, noachita parancsok
szerint, mint ezt alaposan tárgyaltuk –, de mindazon filozófiai-etikai, morálteológiai
vonatkozásokban, amelyeket az „új szövetség” és az Isten kegyelmébe vetett hit által történı
megigazulás kapcsán taglaltunk, teljesen azonos és egyenlı viszonyba kerültek Istennel. Pál
így ír errıl a nem-zsidóknak:
Így hát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Isten
családtagjai lettetek, mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapzatára, lévén a sarokkı maga a
Messiás Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedvén szent templommá emelkedik az Úrban, akiben
ti is együtt épültök a Szellemben az Isten lakóhelyévé. Pontosan ezért vagyok én, Pál, a Messiás Jézus
foglya értetek, a nem-zsidókért, ha ugyan hallottatok arról az Isten kegyelmébıl származó
megbízatásról, amely nekem adatott a ti érdeketekben; mert kinyilatkoztatás alapján ismertette meg
velem a titkot, ahogy errıl fentebb röviden írtam: ha elolvassátok, megérthetitek belıle a felfogásomat a
1075 A Törvény általános jellegével foglalkozó páli tanítások lelıhelyei a következık: Rm 1:16-15:13, 2Kor 3:3-
18, Gal 1:6-6:17, Ef 2:1-3:13, Fil 3:2-17, Kol 1:27-3:15, 1Tim 1:3-15, 2Tim 3:14-17, Tit 1:9-16, 3:3-9, 13, Héb
3:1-13:17.