Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

18
mítosz viszonya) késıbb bıvebben is szólok majd, most térjünk vissza az alapkérdésünkhöz,
hit, vallási csoportérdek, tudomány és elfogultság viszonyához.
Az eddigiek fényében azt mondhatjuk tehát, hogy az elfogultságtól mentes, korrekt
tudományos tevékenység azt követeli meg tılünk, hogy mindenkor nyíltan reflektáljunk arra,
melyik állításunkat milyen alapon és milyen motivációból fogalmazzuk meg; nem pedig azt,
hogy úgy tegyünk, mintha mi lennénk azok, akik semmiben sem hiszünk (ilyen egyébként
sincs), s ezért egyedül vagyunk jogosultak megfogalmazni a végsı tudományos igazságot.
Minthogy Magyarországon is túl vagyunk már a materialista-ateista, kommunista valláskritika
ezen ostoba és korlátolt paradigmáin, a hívı tudós játékba hozhatja hitét – különösen a
teológia területén –, de ezt jeleznie kell, a teológia, történettudomány és vallásfilozófia közötti
legitim határátlépéseit is tudatosítania kell magában és az olvasóban, és helyesen kell állításait
„konvertálnia” az egyik nyelvérıl a másikra, vagy elismerni, hogy adott esetben nem
konvertálhatóak. Az igazi hitnek, de még az azonos hitet vallók csoportjához való igaz
hőségnek sem lehet valódi érdeke, hogy a tudományban „hazugul munkáljon az írók hazug
tolla”, 14
és hogy – mint Yosef Hayim Yerushalmi fejtegeti Záchor címő mővében – a
történelemmel való közvetlen szembesülés helyett „valamilyen új, metahistorikus mítoszra”, 15
ideológiára vágyakozzunk. A magam részérıl ezt az ars poeticát kívánom követni, és ezt
várom el múlt- és jövıbeli vitapartnereimtıl is.
1.2. A teológia és a történelemtudomány viszonya az Újszövetség
közeli olvasatának követelménye fényében
Röviden, szinte csak címszavakban el szeretném helyezni tanulmányomat és módszeremet
a kérdés eddigi néhány meghatározó szerzıje által kijelölt kozmoszban. 16 Vázlatosan
foglalkozni fogok a történelmi tény fogalmával, az üdvtörténet, a kinyilatkoztatás, a mítosz és
a történetiség összefüggéseinek problémájával. Tárgyalni fogom a történeti-kritikai
(bibliakritikus) módszer és a teológia viszonyának néhány alternatíváját; a modern,
természettudományos világnézet és a Tanach, illetve az Újszövetség világnézetének
egymáshoz való viszonyát, a két világnézet összehangolásának, illetve konfrontációjának
14 Jer 8:8.
15 Yerushalmi: Záchor, 102. o. A modern zsidó történetírás alapproblémáját nagyszerően tárgyalja az egész 4.
fejezet (85-107. o.) Persze ez a jelenség ugyanilyen vagy még erısebb módon van jelen az egyházi
történetírásban is.
16 Elsı megközelítésben Heller és Vermes már hivatkozott mővein kívül ez most egyelıre csak a következı
mőveket jelenti: Bultmann: A hermeneutika problémája; Pannenberg: Hermeneutika és egyetemes történelem;
Carr: A történész és a tények; Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet.