Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

5
0. Bevezetés
Az utóbbi fél évszázadban, mint ismeretes, gyökeres változások, forradalmi
szempontváltások zajlottak le az Újszövetséggel foglalkozó történettudományban, és részben
ezek nyomán a keresztény teológiában is igazi paradigmaváltás 1 kezdıdött el, különösen a
zsidóság és kereszténység viszonyát illetıen. Ezeket a radikális eszmetörténeti változásokat
természetesen hasonlóan mélyreható történelmi események is motiválták, illetve szolgáltak
ezek hátteréül. Hogy ezek közül csak a három legdöntıbbet említsem: az emberiség
történelmében – véleményem szerint – egyedülálló, s az európai civilizációt minden
tekintetben alapjaiban megrendítı, egyesek szerint megsemmisítı Soá; Izrael állam
újjászületése kétezer év után, majd Jeruzsálem újraegyesítése; valamint a holt-tengeri
tekercsek felfedezése és feldolgozása. És természetesen mindezek sokféle következménye a
zsidóság és a kereszténység önértelmezésében és egymáshoz való viszonyában.
Mint Heller Ágnes A zsidó Jézus feltámadása 2 címő könyvében részletesen elemzi, többek
között ezek és más események, társadalmi változások is inspirálták és motiválták azt a
vallástörténeti, illetve teológiai erjedést, amelynek során mind a zsidóság, mind a
kereszténység egyes képviselıi elkezdtek rákérdezni a hagyományukban immár kétezer év óta
nem nagyon bolygatott alaptételekre, és radikálisan új megoldásokat kezdtek javasolni az
egyazon Istenre hivatkozó két „nép” viszonyát évszázadokon át nagyon megterhelı teológiai
problémákra. A különbözı keresztény egyházak is többé-kevésbé, de különösen egyes
teológusok elszánt mozgalmakat indítottak a hagyományos keresztény antiszemitizmus,
illetve teológiai antijudaizmus felszámolására; miközben olyan zsidó tudósok, mint például
Martin Buber, 3 Joseph Klausner 4 (bár ı jóval korábban, 1922-ben jelentette meg könyvét e
témában), Vermes Géza, 5 David Flusser 6 és mások pedig Jézus heves érzelmeket kiváltó
1 Ezt pontosan a szó Thomas S. Kuhn által bevezetett tudományfilozófiai értelmében értem a továbbiakban, ld.
Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. (A lábjegyzetekben mindenkor csak a szerzı vezetéknevét és
könyve fıcímét jelzem. A részletesebb könyvészeti adatokat lásd a Felhasznált irodalomban.) A késıbbiekben
ennek tudományfilozófiai vonatkozásait részletesebben is érinteni kívánom. Kuhn a paradigma szót utóbb a
szakmai mátrix, majd a strukturált lexikon kifejezésekkel cserélte fel, finomítva elméletét. Felveti továbbá, hogy
számára kérdéses, a teológiában és a társadalomtudományokban léteznek-e paradigmák, azonban az ı
tevékenysége nyomán késıbb sokan igyekeztek kimutatni ezeket, s a magam részérıl azokhoz csatlakozom, akik
szerint igen. (Errıl részletesebben lásd Fehér: Thomas Kuhn tudományfilozófiai „paradigmája”, 233-250. o.,
különösen a 3. jegyzet a 248. oldalon.)
2 Heller: A zsidó Jézus feltámadása.
3 Buber: Two Types of Faith; A próféták hite.
4 Klausner: Jézus élete, tanítása és korának viszonyai a zsidó, görög és római források alapján.
5 Vermes: A zsidó Jézus; A zsidó Jézus vallása; Jézus és a judaizmus világa; A passió; Jézus hiteles
evangéliuma.
6 Flusser: Jézus; A judaizmus és a kereszténység eredete.