Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

52
Szentíráson kívüli kinyilatkoztatásra támaszkodom, amely ily módon a közeli olvasat
követelményét elvileg sérteni látszik (bár egy-egy szövegrész ettıl még olvasható a maga
totalitásában, s erre törekedni is fogok), hanem ez a Biblián kívüli kinyilatkoztatás ráadásul
hitbeli jellegő, mélyen a szubjektumban van, nemigen objektiválható, sıt még csak nem is
okvetlenül interszubjektív vagy megmagyarázható. Igazsága azonban – mint azt Kierkegaard
tökéletesen „bebizonyította” – éppen e szubjektivitásában áll, éppen ez által abszolút igazság,
sokkal inkább, mintha objektívvá vagy interszubjektívvá tudnánk tenni.
Fontos persze itt megjegyezni, hogy a bibliai szövegek igazolják e tılük független
kinyilatkoztatás létét, és megadják az ilyenek kezelésének játékszabályait. Így tehát a
Szentírás egységes létezését rajta kívüli kinyilatkoztatás alapozza meg, míg e külsı
kinyilatkoztatás lehetıségét és mőködésének korlátait a Szentírás igazolja és határozza meg.
Ez persze ismét logikai kört alkot, amely a kívülálló számára nem meggyızı, a belül lévık
számára azonban hitük által abszolút.
(Egyébként a kereszténységben, az egyéni hívı életében ez a szubjektív kinyilatkoztatás
idıben is megelızi a Biblia mint kinyilatkoztatás elfogadását. Senki sem vált úgy hívıvé,
hogy elıször a teljes Szentírás isteni ihletettségében kezdett el hinni, majd ez meggyızte
arról, hogy Jézus a Megváltója. Ez mindig fordítva játszódik le.)
Ezen a ponton azonban kérdésessé válik, hogy tudomány-e még, amit mővelünk. Mivel
eddig a teológiáról mindvégig mint tudományról beszéltem, ezt most pontosítanom kell. Ha a
tudomány fogalmát a legtágabb értelemben veszem, úgy gondolom, a fı kritérium, amely
megkülönbözteti a nem-tudományoktól, hogy állításainak elvileg mindenki számára
beláthatónak kell lenniük. Ez az az alapelv, amely egyfelıl a racionális-logikus
bizonyításokat, illetve cáfolatokat, és másfelıl az empirikus, érzékszervi igazolhatóságot vagy
valószínősíthetıséget a tudományok alapvetı követelményeivé teszi, mivel ez a két útja van
jelenlegi emberi természetünk számára az olyan ismeretszerzésnek, amely minden egészséges
ember számára egyként járható. Amennyiben esetleg létezik e kettın kívül másfajta – például
kinyilatkoztatásból származó – ismeretszerzés, mint azt a Biblia – vagy, ha úgy tetszik,
számos bibliai szövegrész – állítja, sajnálattal tudomásul kell vennünk, hogy egyelıre nem
minden ember rendelkezik ezzel a képességgel (bár ez az állítás egyébként teológiailag
kétségbe vonható), így tehát az ilyen ismeretek, ha léteznek, természetüknél fogva nem
beláthatók mindenki számára, azaz nem lehetnek tudományos vizsgálat tárgyai. Mivel pedig a
teológia ilyesmivel foglalkozik, ebben az értelemben nem tudomány. 102 Amennyiben viszont
102 Bár Heidegger szerint, aki igen alaposan elemzi ezt a kérdést, a teológia éppenséggel pozitív tudomány
(Heidegger: Fenomenológia és teológia, 52kk. o.). De ugyanezen tanulmány utolsó mondatai: „…A teológia