Az Újszövetség és a Tóra - Or-Zse

42
üzenetének teljes spektrumában értelmezhessék? S ha nem akarunk fundamentalisták lenni,
szabad-e egyáltalán radikálisan végiggondolnunk ezeket a dolgokat?
Maga Heller is azt írja – amit mindenki tud a vallásfilozófiában –, hogy „az európai kultúra
a zsidó/keresztény kultúra és a görög/római kultúra ötvözete. Vallásilag zsidó/keresztény, de
számos más vonatkozásban – a mővészettıl a filozófiáig, a politikától a jogig – legalább
ugyanennyire görög/római.” 75
Ehhez tegyük hozzá, hogy vallásilag csak felszínes és
látszólagos értelemben zsidó/keresztény – abban az értelemben, amit Kierkegaard
Christenheitnek (dánul Christenhed) nevez, és alaposan és kimerítıen elemez A keresztény hit
iskolája címő mővében. 76
Alapvetıen tehát inkább görög/római. Nos, a kinyilatkoztatás
viszonya a görög/római civilizációval – és benne a modernizmussal, ami végeredményben a
hellén gondolat teljes kibontakozását jelenti –, nem mondható éppen minden tekintetben
felhıtlennek. Dániel a négy világbirodalomról látott két látomásában, amelyek közül az utolsó
kettıt a hellénnel és a rómaival azonosították már az ókorban zsidók is, keresztények is,
dekadens történelemszemléletrıl tesz tanúságot: az egyik képben 77 a hatalmas bálvánnyal (!)
szimbolizált, Júdát elnyomó pogány birodalom-láncolat feje még arany (Babilón), mellkasa
már csak ezüst (méd-perzsa), hasa réz (hellén), lába pedig egymással nem elegyedı, s ezért
törékeny vas-cserép (Róma), 78
a birodalmak tehát spirituálisan egyre értéktelenebbek. A
másik látomásban az elsı még sasszárnyakkal rendelkezı, majd emberré váló oroszlán, a
második medve, a harmadik (a hellénizmus) négyfejő párduc, a negyedik, Róma pedig:
…rettenetes és félelmes és kiválóan erıs, és nagy vasfogai voltak neki, evett és zúzott, a maradékot pedig
lábaival taposta; (…) kiválóan rettenetes, fogai vasból, körmei rézbıl, (…) megemészti az egész földet és
eltiporja és összezúzza azt. (…) És szavakat fog szólni a Legfelsı ellen s a Legfelsınek szentjeit fogja
pusztítani, és azt véli, hogy megváltoztat idıket és törvényt… 79
Nos, amennyiben európai kultúránk és modernizmusunk valóban ennek a birodalomnak –
az azóta beoltott zsidó-keresztény hagyomány által némileg humanizált – örököse, nem
csodálkozhatunk, ha esetleg úgy tőnne: a kinyilatkoztatás immanens módon megkérdıjelezi
ennek alapjait is (még ha a „birodalom” közben megsemmisítéssel fenyegetızik is)… Maga
75 Heller: A zsidó Jézus feltámadása, 84-85. o.
76 Kierkegaard: A keresztény hit iskolája. Ezt a mővet a kereszténység önértelmezése tekintetében a magam
részérıl paradigmatikusnak tekintem tanulmányomban.
77 Dán 2. fejezet.
78 Ha a történeti-kritikai iskola felfogását veszem alapul, akkor természetesen a negyedik vadállat is a
hellénizmussal azonosítandó. Ezt úgy szokták megoldani, hogy a harmadikat a Ptolemaida, a negyediket a
Szeleukida utódbirodalommal azonosítják (Strack–Billerbeck: Kommentar zum Neuen Testament aus Talmud
und Midrasch, IV. köt. 1001-1003. o.), vagy a méd-perzsa dualista államot veszik kettınek (ld. Flusser: A négy
birodalom a IV. Szibüllában és Dániél könyvében, 257kk o.). A fent mondottak alapján azonban számunkra
kevéssé lényeges, hogy a hellént vagy a rómait értjük-e alatta, mivel európai civilizációnkban mindkettı tovább
él. Az 1. századi zsidóság egyébként egyértelmően a rómait látta a negyedik birodalomnak Flavius szerint
(Strack–Billerbeck i. m. uo.).
79 Dán 7:7, 19, 23, 25.