Stephen King

21. FEJEZET
STU REDMAN félt.
Kinézett a vermonti Stovingtonban levő szobájának rácsos ablakán, és messze a mélyben egy
kisvárost látott, miniatűr benzinkutakat, valamilyen üzemet, egy főutcát, egy folyót, egy műutat,
azon túl pedig a legnyugatibb New England gránitgerincét, a Green-hegységet.
Azért félt, mert ez sokkal inkább börtöncella volt, mint kórterem. Félt, mert eltűnt Denninger.
Nem látta azóta, hogy az egész őrült cirkusz ide hurcolkodott át Atlantából. Deitz is eltűnt. Stu arra
gondolt, hogy Denninger és Deitz is megbetegedtek, talán már meg is haltak.
Valaki tévedett. Vagy ez történt, vagy az, hogy a betegség, amelyet Charles D. Campion hurcolt
be Arnette-be, sokkal fertőzőbbnek bizonyult, mint sejtették. Akárhogyan is, az atlantai Járványügyi
Központban rés támadt a sterilitáson, és Stu szerint az ott tartózkodók most kapnak rá módot, hogy
egy kis közvetlen kutatást végezhessenek az A-Prímának vagy szuperinfluenzának elkeresztelt
vírussal.
Még itt is vizsgálták, de valahogy felületesen. Felborult a menetrend. Az eredményeket
lefirkantottak, de Stu gyanította, hogy valaki csak átfutja őket, megrázza a fejét, és a legközelebbi
papírkosárba dobja a feljegyzéseket.
Bár nem is ez volt a legrosszabb. Hanem a fegyverek. A nővéreket, akik beléptek, hogy vér-,
köpet- vagy vizeletmintát vegyenek, most már mindig egy fehérbe öltözött katona kísérte, és a
katonánál fegyver is volt, műanyag zacskóban. A zacskó a katona jobb kesztyűjéhez volt erősítve.
A fegyver pedig a hadseregben használatos 45-ös volt, és Stunak nem maradt kétsége afelől, hogy
ha olyasmi tréfával próbálkozna, mint Deitznél, akkor a 45-ös füstölgő, égő cafatokká tépné a
műanyag zacskót, Stu Redman pedig fölvenné a néhai nevet.
Ha ilyesmire vetemednek, akkor ő már feláldozható. Fogságban lenni rossz dolog. Fogságban
lenni és feláldozhatónak lenni... nagyon rossz dolog.
Most már minden este nagyon figyelmesen nézte a hatórás híreket. Azokat, akik Indiában
államcsínyt kíséreltek meg, "beszivárgott agitátoroknak" bélyegezték, és agyonlőtték. A rendőrség
még mindig keresi azt a személyt vagy személyeket, akik tegnap felrobbantottak egy erőművet a
wyomingi Laramie-ben. A Legfelsőbb Bíróság 6:3 arányban megszavazta, hogy homoszexuálisokat
nem lehet kirúgni a köztisztviselői állásokból. És most első ízben más dolgokról is suttogtak.
Az Atomenergia Bizottság hivatalos képviselői az arkansasi Miller megyében tagadták a
reaktorbaleset lehetőségét. Fouke kisváros atomerőművében, a texasi határtól harminc mérföldre,
kisebb áramköri zavarok keletkeztek az atommáglya hűtését szabályozó berendezésben, de semmi
ok az aggodalomra. A körzetben állomásozó katonai egységeket pusztán az elővigyázatossági
intézkedések keretében vezényelték oda. Stu azon tűnődött, ugyan milyen elővigyázatossági
intézkedésekhez folyamodik a hadsereg, amennyiben a fouke-i atomreaktorban csakugyan beáll a
Kína-szindróma. Arra gondolt, hogy a hadsereg más okból állomásozhat Délnyugat-Arkansasban.
Fouke egyáltalán nincs messze Arnette-től.
Egy másik hír szerint a keleti parton kezdeti szakaszban tart az influenzajárvány – orosz mutáció,
aggodalomra semmi ok, kivéve a nagyon öregeket és a nagyon fiatalokat. Megkérdeztek egy fáradt
New York-i doktort, a brooklyni Isteni Kegyelem Kórház előcsarnokában. Azt mondta, hogy az
influenza az orosz A-vírus rendkívül makacs változata, és felszólította a nézőket, hogy oltassák be
magukat influenza ellen. Azután hirtelen másról kezdett beszélni, de levették a hangot, csak annyit
lehetett látni, hogy mozog a szája. Ismét a bemondót mutatták a stúdióban, aki így szólt: – New
Yorkban jelentettek haláleseteket, amelyek a legutóbb kitört influenzajárványnak tulajdoníthatók,
de több eset járulékos okának a szennyeződés, sőt talán még az AIDS-vírus jelölhető meg. A
kormány hivatalos egészségügyi szerveinek képviselői hangsúlyozzák, hogy ez az orosz A-típusú
influenzavírus, és nem a sokkal veszedelmesebb disznóinfluenza. Addig is ajánljuk figyelmükbe a
régi jó tanácsot, amint a doktorok javasolják: ágynyugalom, sok folyadék, aszpirin a láz ellen.