Stephen King

More documents

Recommendations

Info

1990. JÚLIUS 8. FRANCES GOLDSMITH STUART REDMAN GLENDON PEQUOD BATEMAN – Harold, öregem – dünnyögte Larry. – Alig várom, hogy megrázzam a kezed, és fizessek neked egy sört... vagy egy Paydayt. – Larry! – szólt élesen Lucy. Nadine elájult.
45. FEJEZET JÚLIUS 20-ÁN délelőtt háromnegyed tizenegy előtt öt perccel kitotyogott a tornácra, magával vitte a kávéját és a pirítóst, ami szokása volt, ha a Coca-Cola hőmérő tíz foknál többet mutatott a mosogató mögötti ablakban. Remek nyár volt, a legjobb, amire 1955 óta Abagail anya vissza tudott emlékezni, ez volt az az év, amikor az anyja tiszteletreméltó korban, kilencvenhárom évesen meghalt. Igazán kár, hogy nincsenek körülötte emberek, hogy élvezhetnék az időt, gondolta, miközben óvatosan leült karfa nélküli hintaszékébe. De élvezték-e valaha is? Némelyek természetesen igen; a fiatal szerelmesek, meg az öregebb népek, akiknek a csontjai jól emlékeztek a tél halálos ölelésére. Mostanra a fiatal és az öreg népek egyaránt elmentek, és a legtöbben azok közül is, akik a két kor között voltak. Isten kemény ítélettel sújtotta az emberi fajt. Némelyek tán vitába szállnának ilyen súlyos ítélettel, de Abagail anya nem tartozott közéjük. Isten egyszer már elintézte vízzel, és valamivel később majd tűzzel fogja intézni. Abagail anyának nem az a dolga, hogy Istent megítélje, ámbátor azt kívánta, bárcsak ne tartaná a szájához azt a poharat. De ítélet dolgában az anya beérte a válasszal, amelyet Isten Mózesnek adott az égő csipkebokorból, amikor Mózes kérdésekkel rohanta meg. Ki vagy te?, kérdezte Mózes, és Isten visszavág abból a bokorból, amúgy hetykén: Vagyok, aki VAGYOK. Más szóval, Mózsi, ne itt tipródj ennél a bokornál, hanem vonszold arrébb habtestedet. Lihegve nevetett és bólogatott, a pirítóst addig mártogatta kávéscsészéjének széles szájába, amíg elég puha lett ahhoz, hogy megcsócsálja. Már tizenhat éve is van annak, hogy búcsút mondott az utolsó fogainak. Fogatlanul jött elő az anyja méhéből, és fogatlanul megy a sírjába. Alig egy évre rá, amikor éppen betöltötte a kilencvenhármat, Molly, a dédunokája és a férje hoztak neki anyák napjára egy műfogsort, de attól fájt az ínye, és csak akkor tette be, ha tudta, hogy Molly és Jim eljönnek. Akkor kivette a polcon levő dobozból, jól leöblítette, és betette a szájába. Ha maradt ideje, mielőtt Molly és Jim megérkeztek, pofákat vágott a foltos konyhai tükörben, és morgott azokkal a nagy, fehér, műfogakkal, és majd' megszakadt a nevetéstől. Úgy festett, mint egy öreg, fekete aligátor az Everglades-mocsarakból. Vén és gyenge volt már, de az esze még jól vágott. Abagail Freemantle a neve, 1882-ben született, és ezt születési anyakönyvi kivonattal is tudja bizonyítani. Sok mindent látott földi ideje során, de semmi sem ért föl azzal, ami az utóbbi hónapban történt. Nem, sohasem esett meg ilyesmi, és most eljött az ideje, hogy maga is kivegye a részét a dolgokból, bármennyire gyűlölte is a gondolatot. Öreg volt. Pihenni akart, élvezni az évszakok forgását addig, amíg Isten bele nem fárad az ő napi programjának nézésébe, és úgy nem dönt, hogy elszólítja a Dicsőség hónába. De hát mi történik, ha az ember megkérdezi Istent? Csak azt a választ kapja, hogy Vagyok, aki VAGYOK, és nem többet. Amikor a saját Fia imádkozott, hogy múljon el tőle a keserű pohár, Isten még csak nem is válaszolt... ő pedig igazán messze alatta marad annak a szintnek. Csak egy közönséges bűnös, és éjszaka, amikor szél kelt és átfújt a tengerin, megrémítette a gondolat, hogy Isten lenézett arra a kis lánycsecsemőre, aki 1882 elején kandikált ki az anyja lába közül, és azt mondta magának: Derekas ideig itt tartom őt. Lesz egy kis dolga 1990-ben, egy egész pakkra való kalendáriumnak a túlsó oldalán. Itteni ideje Hemingford Home-ban végéhez közeledik, és utolsó munkája nyugaton várja, a Szikláshegység közelében. Ő elküldte Mózest hegyet mászni, Noét pedig hajót ácsolni; végignézte, hogy a saját Fiát egy fára szögezzék. Mit törődik azzal, hogy Abby Freemantle milyen nyomorultul retteg az arc nélküli embertől, aki az álmaiban lopakodik? Sohasem látta; nem kellett látnia. Árnyék volt, amely délben átfut a kukoricán, hideg fuvallat, véres varjú, amely lenéz a telefondrótról. Az ő hangja szólt minden hangból, amely valaha megijesztette – ha halkan szólt, ő volt a szú percegése a lépcsők alatt, azt mondta, hogy minden szeretted hamarosan elmúlik; ha hangosan, akkor ő volt a délutáni mennydörgés a felhőkben, amelyek úgy torlódtak nyugatról, mint fortyogó Armageddon. Néha pedig egyáltalán nem hang, csak az éjszakai szél magányos susogása a tengeriben, de Abagail tudta, hogy ő az, és ez volt a
Page 1 and 2:
"A Kölyök hátrálni kezdett. Mos
Page 3 and 4:
STEPHEN KING: THE STAND COPYRIGHT©
Page 5 and 6:
NÉHÁNY SOR A SZERZŐTŐL A Végí
Page 7 and 8:
egyszerre mindig csak egy követ, a
Page 9 and 10:
Kint az utca tűzben áll Valcerezi
Page 11 and 12:
- Sally! Mormolás. - Kelj föl, Sa
Page 14 and 15:
Feltelefonáltam a doktort Mondom n
Page 16 and 17:
1. FEJEZET HAPSCOMB TEXACÓJA a 93-
Page 18 and 19:
lódult az aszfalton, mint egy löv
Page 20 and 21:
A beteg férfi szemhéja ismét fö
Page 22 and 23:
2. FEJEZET A Maine állambeli Ogunq
Page 24 and 25:
Kéz a kézben ballagtak visszafel
Page 26 and 27:
- Át kell gondolnom az érveimet,
Page 28 and 29:
3. FEJEZET NORM BRUETT délelőtt n
Page 30 and 31:
Joe Bob bólintott. - Kávét, Joe
Page 32 and 33:
4. FEJEZET EGY ÓRÁJA szállt le a
Page 34 and 35:
Creighton halkan folytatta: - Hamme
Page 36 and 37:
azután váratlanul kilenc hét ala
Page 38 and 39:
albumot, ennyi időt kaptak a stúd
Page 40 and 41:
- Egy fenét! - hökkent meg Larry.
Page 42 and 43:
felkészületlenül, védtelenül.
Page 44 and 45:
- Hallottam a dalodat a rádióban.
Page 46 and 47:
6. FEJEZET KÉSŐ délután volt, a
Page 48 and 49:
Ez ismét megríkatta, de ez alkalo
Page 50 and 51:
- Hát... - Bizonytalanul nézett v
Page 52 and 53:
7. FEJEZET A HALVÁNY FÉNYBEN, ame
Page 54 and 55:
A mosoly kissé megbicsaklott. - De
Page 56 and 57:
nem mondhatok többet" vékony cuko
Page 58 and 59:
feleségének, adjon a gyereknek as
Page 60 and 61:
9. FEJEZET VALAMIVEL alkonyat után
Page 62 and 63:
Nicknek volt egy olyan érzése, ho
Page 64 and 65:
Baker a szavakat bámulta. - Ez Ray
Page 66 and 67:
Bejött a szájhigiénikus, egy sz
Page 68 and 69:
11. FEJEZET LARRY egy fáradt küls
Page 70 and 71:
elfogadó vagy. Mindig is az voltá
Page 72 and 73:
12. FEJEZET A SZALON túlsó sarká
Page 74 and 75:
ohant hozzá, átölelte, sírt: Ó
Page 76 and 77:
- Nagyszülők! - vijjogta az asszo
Page 78 and 79:
múzeumokra és a holtak csarnokair
Page 80 and 81:
- Nem, ez szigorúan Denninger áll
Page 82 and 83:
Ekkor az álom halványulni kezdett
Page 84 and 85:
mégsem képes megállítani. Lök
Page 86 and 87:
16. FEJEZET EGY NAPPAL KÉSŐBB, j
Page 88 and 89:
amit a filmesek "rövid fókuszúna
Page 90 and 91:
mint Sheldonnál. Kell pénz meg va
Page 92 and 93:
17. FEJEZET STARKEY a kettes képer
Page 94 and 95:
Starkey szeme lecsukódott. Egy pil
Page 96 and 97:
18. FEJEZET NICK KINYITOTTA az ajt
Page 98 and 99:
földszinti előszobába. Hatalmasn
Page 100 and 101:
Nem akart többé kommunikálni, é
Page 102 and 103:
- Big Johntól hallom, hogy tudsz s
Page 104 and 105:
- Átadom. Az asszony távozott, Ni
Page 106 and 107:
nekik van igazuk, én tévedtem. Az
Page 108 and 109:
csekkjeit. Azok a helyek rosszabbak
Page 110 and 111:
első esetről van szó. Azt akarta
Page 112 and 113:
20. FEJEZET A KIKÖTŐPART volt Ogu
Page 114 and 115:
- Na és hova mész? - kérdezte a
Page 116 and 117:
vagy valamiféle összeomlás lesz
Page 118 and 119:
A bemondó biztatóan mosolygott...
Page 120 and 121:
- És ha a dolgok rosszról... ross
Page 122 and 123:
megkocsonyásodott leves. Starkey b
Page 124 and 125:
Száguldott, lengetve a karját. Is
Page 126 and 127:
24. FEJEZET LLOYD HENREIDET, akit a
Page 128 and 129:
Talán Devins is meglátott valamit
Page 130 and 131:
gombot. Maga lesz a negyvenegyedik
Page 132 and 133:
25. FEJEZET NICK ANDROS félrehúzt
Page 134 and 135:
Már épp kilépett a szúnyoghál
Page 136 and 137:
A fiú kiment a házból, megállt
Page 138 and 139:
AZ EGÉSZ DÉLUTÁNT átaludta a ta
Page 140 and 141:
annál jobban megijed a feladattól
Page 142 and 143:
fölmászni a keleti tűzlépcsőn,
Page 144 and 145:
Tízezer példány mégis kijutott,
Page 146 and 147:
- Több katona tört be a külső i
Page 148 and 149:
- Egy csomó srác jön lefelé a b
Page 150 and 151:
A szökevényekre és defetistákra
Page 152 and 153:
- ...amit egy ilyen nagy nemzetnek
Page 154 and 155:
csapatok őriznek minden helyet, ah
Page 156 and 157:
vagy csak gyakorolták a régi nagy
Page 158 and 159:
- Ez igen! - bólintott Larry, és
Page 160 and 161:
28. FEJEZET MARADT EPRES PITE a fri
Page 162 and 163:
Miként nézhetnének ismét egymá
Page 164 and 165:
hogy a fiú megbámulja fehér torn
Page 166 and 167:
És egy napon valamelyik jól fizet
Page 168 and 169:
29. FEJEZET UGYANEZEN az estén, am
Page 170 and 171:
elevágódtak a fehér ruha csukly
Page 172 and 173:
Stu visszament, kileselkedett a sar
Page 174 and 175:
31. FEJEZET CHRISTOPHER BRADENTON
Page 176 and 177:
ázott pizsamájának mellére, és
Page 178 and 179:
32. FEJEZET VALAKI NYITVA HAGYTA az
Page 180 and 181:
többet tesz félre. Volt valami a
Page 182 and 183:
33. FEJEZET A SERIFF irodájának a
Page 184 and 185:
34. FEJEZET DONALD MERWIN ELBERT, h
Page 186 and 187:
Amikor fölért a tartály lapos, k
Page 188 and 189:
senkit sem érdekelt, hogy felgyúj
Page 190 and 191:
Képek szökdeltek mellette: útró
Page 192 and 193:
vagy arra a szagra emlékeztet, ame
Page 194 and 195:
ismét megcsapta az illatszeres zac
Page 196 and 197:
- Egy utazás kezdete - mondta, maj
Page 198 and 199:
Végül megtette, furcsán húzódo
Page 200 and 201:
Hideg eső csapott a halántékába
Page 202 and 203:
Semmi hang. Már éppen a képzelet
Page 204 and 205:
- Néhány évig vécépapírnak ha
Page 206 and 207:
alagúton ment volna át, inkább
Page 208 and 209:
- Azt gondoltam, amikor történt,
Page 210 and 211:
- Ó, szerintem nem is lenne bölcs
Page 212 and 213:
37. FEJEZET STU ELEINTE kérdezés
Page 214 and 215:
Átmentek az úton, és megmosakodt
Page 216 and 217:
- Nem fognak. Nem mind, a zömük n
Page 218 and 219:
- Hát akkor ismered. Tizenéves ko
Page 220 and 221:
- Menny és föld - suttogta az ür
Page 222 and 223:
vadállat volt, aki berúgott, és
Page 224 and 225:
nem lehetett, csak Waldo. Judynak a
Page 226 and 227:
39. FEJEZET LLOYD HENREID térdelt.
Page 228 and 229:
Ettől megtört a Lloydot fogva tar
Page 230 and 231:
az összezárt ökölben. Amikor az
Page 232 and 233:
40. FEJEZET NICK ANDROS BAKER serif
Page 234 and 235:
vénséges vén, olajfoltos bakok t
Page 236 and 237:
41. FEJEZET LARRY fél kilenckor na
Page 238 and 239:
Úgy rémlett, nagyon hosszú ideig
Page 240 and 241:
villanásokkal, és a fiú megrém
Page 242 and 243:
42. FEJEZET MIKÖZBEN LARRY UNDERWO
Page 244 and 245:
- Miért oda? - kérdezte Stu. - Me
Page 246 and 247: - Menjen innét! - kiáltotta düh
Page 248 and 249: A HATÁRON 1990. JÚLIUS 5. - SZEPT
Page 250 and 251: 43. FEJEZET AZ OKLAHOMAI May főutc
Page 252 and 253: súlyosan visszamaradott, fel tudot
Page 254 and 255: AMIKOR FÖLÉBREDT, először csod
Page 256 and 257: azzal, hogy utcáról utcára járt
Page 258 and 259: fogakat húzna ki sorjában. A padl
Page 260 and 261: nem most van, akkor két-három nap
Page 262 and 263: eugrott a kocsiba, és az autó má
Page 264 and 265: KÉSŐBB ODAMENT az ajtóhoz, és m
Page 266 and 267: A lány megfordult és elindult, me
Page 268 and 269: Énjének egy része, amely még me
Page 270 and 271: olhacsípésektől volt rücskös,
Page 272 and 273: ESTE HAT ÓRÁRA elérte North Berw
Page 274 and 275: epsomi házban, az alsónadrágját
Page 276 and 277: tejszínhab csucsorodon rajta. Vég
Page 278 and 279: Ahogy odaértek az úttest kavicsos
Page 280 and 281: hozta el, még csak bele se nézett
Page 282 and 283: VALAMIKOR ÉJSZAKA Larry felébredt
Page 284 and 285: - Jézus Krisztus, ugyancsak kitett
Page 286 and 287: Összerándult a gyomra már a gond
Page 288 and 289: Lehet, hogy levágott belőle egy d
Page 290 and 291: AZNAP ÉJJEL a takarójába burkol
Page 292 and 293: Ez megmagyarázta, miért volt kép
Page 294 and 295: Megint ez a szó, gondolta Larry. E
Page 298 and 299: legrosszabb, mert ilyenkor az arc n
Page 300 and 301: megígértem a tatának, hogy nem f
Page 302 and 303: Föltápászkodott, a lyukon bedobo
Page 304 and 305: Ekkor megszólalt, most először b
Page 306 and 307: disznósülttől, vagy felpolcolta
Page 308 and 309: Mire végzett az utolsó szárnyass
Page 310 and 311: KÉT NAPPAL KÉSŐBB, július 24-é
Page 312 and 313: maga három darab sültet, egy cső
Page 314 and 315: Tekintete visszatért a konyhába.
Page 316 and 317: mint ahogy tojást se lehet kivenni
Page 318 and 319: - Várj csak! - felelte Abagail. -
Page 320 and 321: - Végül egyedül maradtam, pénz
Page 322 and 323: tetemet cipelni. Az apja testét vi
Page 324 and 325: magzatra, ő pedig igyekezett arré
Page 326 and 327: oldalkocsis motort, és még akkor
Page 328 and 329: elpusztult. Vajon hány immúnis sz
Page 330 and 331: HÁROM ÓRA TÁJT került elő, sz
Page 332 and 333: - Ki tudod venni? - kérdezte Glen.
Page 334 and 335: Miután ezt a javaslatot elfogadtá
Page 336 and 337: képviselnek, még akkor is, ha meg
Page 338 and 339: Az egyik lány felsikított: - MOST
Page 340 and 341: Az értelmetlenség eme kitartó é
Page 342 and 343: autómentővel. Azzal tolták félr
Page 344 and 345: napot olcsó csigert iszogatva és
Page 346 and 347:
Fran bólintott. - Miért hagytad a
Page 348 and 349:
Mire befejezték, már teljesen bes
Page 350 and 351:
A lány kicsit meglepetten visszamo
Page 352 and 353:
aranykutakból fog inni. Addig azon
Page 354 and 355:
elenézzen, mégis odabámult, vigy
Page 356 and 357:
szépek voltak ezek a szavak - hát
Page 358 and 359:
amíg ki nem alakította valamennyi
Page 360 and 361:
Kifejezéstelen arccal játszotta v
Page 362 and 363:
Odament egy zöld posztóval borít
Page 364 and 365:
- Elkapom, Szemétke - motyogta a K
Page 366 and 367:
nyitott gallérjának V-jében. Fek
Page 368 and 369:
Ezen az úton még a Kölyök sem s
Page 370 and 371:
anélkül is tudta, hogy régen a k
Page 372 and 373:
MIRE VISSZAÉRTEK a halomhoz, már
Page 374 and 375:
elmenekülni. Szemétláda Ember vi
Page 376 and 377:
- Ő az új hús - folytatta Lloyd.
Page 378 and 379:
Lassan a kőért nyúlt. A keze meg
Page 380 and 381:
NÉGY PERCCEL KÉSŐBB a lift elér
show all

Stephen King

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?