studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kocsis Gergő<br />
A Franciaországban tartózkodó külföldi romák szabad<br />
mozgásának korlátozása *<br />
I. Bevezet<strong>és</strong><br />
Témaválasztásomat alapvetően napjaink aktuális jogi, politikai történ<strong>és</strong>ei <strong>és</strong> tendenciái<br />
határozták meg. A közelmúlt integrációs politikájának hajtóerejeként az Európai<br />
Unió két intézménye kapott nagyobb szerepet: az uniós polgárság <strong>és</strong> a szabad mozgás.<br />
Míg az uniós polgárság intézménye új dinamikát, szélesebb joggyakorlási lehetőséget<br />
biztosított a korábban gazdasági okokból életre hívott szabad mozgás jogának<br />
tekintetében, addig a szabad mozgás tartalommal töltötte meg az uniós polgárság<br />
intézményét, amely korábban leginkább szimbolikus erővel bírt. Tanulmányom<br />
témája ennek a kiterjedt szabad mozgásnak a korlátait járja körbe. Ez a korlát azonban<br />
kettős tartalommal bír, hiszen megszabja az uniós polgár joggyakorlásának határát,<br />
valamint azt a szintet is, amelytől egy tagállam felléphet az általa nem kívánatosnak<br />
tartott Unión belüli migráció ellen. A dolgozat arra keresi a választ, hogy<br />
milyen okok alapozhatják meg a tagállam kiutasításra vonatkozó dönt<strong>és</strong>ét, <strong>és</strong> ehhez<br />
milyen eszközök állnak rendelkez<strong>és</strong>re. A modern nemzetközi jog a kollektív kiutasítás<br />
eszközét nem fogadja el, amely mellett felmerül a kérd<strong>és</strong>, hogy vajon milyen<br />
eszköz áll a tagállam rendelkez<strong>és</strong>ére, ha uniós polgárok egy csoportja nagy számban<br />
azonos módon követi el ugyanazt a jogsért<strong>és</strong>t. 2000-ben ilyen jellegű problémák<br />
léptek fel Olaszországban, valamint 2010-ben, Franciaországban jogsért<strong>és</strong>t elkövető<br />
román <strong>és</strong> bolgár uniós polgárokkal kapcsolatban.<br />
II. A szabad mozgás jogának fejlőd<strong>és</strong>e<br />
A szabad mozgás jogának kialakulása mély történelmi gyökerekhez vezethető viszsza.<br />
A jog első megjelen<strong>és</strong>i formája az országokon belüli költöz<strong>és</strong> <strong>és</strong> leteleped<strong>és</strong><br />
joga volt. Európában az első világháborúig az országok közötti szabad mozgás adminisztratív<br />
akadályoktól mentes volt, csak a világháborút követően alakultak ki a<br />
mai formában ismert határok. 1 A munkavállalók <strong>és</strong> hozzátartozók szabad mozgását<br />
már az ESZAK 1957-es alapító szerződ<strong>és</strong>e is deklarálta. A jog történetében előrelép<strong>és</strong><br />
volt, hogy 1968-tól a munkavállalók hozzátartozóinak nem kellett tagállami<br />
állampolgároknak lenniük. 2 Komoly előrehaladás figyelhető meg ezt követően, hiszen<br />
a szabad mozgással felruházott egyének száma ezek után bővült a szolgáltatók-<br />
* E tanulmány alapjául szolgáló dolgozat a XXX. Országos Tudományos Diákköri<br />
Konferencián „Európai Közjog ” szekcióban 3. helyez<strong>és</strong>t ért el. Konzulens: Dr. Szalayné Dr.<br />
Sándor Erzsébet<br />
1 Pap András László: Mozgásszabadság: Alkotmányjogi <strong>és</strong> Nemzetközi jogi alapok.<br />
L’Harmattan Kiadó, Budapest 2009. 13. o.<br />
2 Allan F. Tatham: EC Law in practice. HVG-ORAC Lap- <strong>és</strong> Könyvkiadó, Budapest 2006.<br />
324. o.<br />
129
Change language