studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
„Egyszerű hozzáfér<strong>és</strong>” a szerzői művekhez? A közvetítő szolgáltatók felelősségének…<br />
jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos<br />
érdekét sérti, valamint hogy 2) amint ilyenről tudomást szerzett, haladéktalanul<br />
intézkedik az információ eltávolításáról, vagy a hozzáfér<strong>és</strong>t nem biztosítja.<br />
Azonban, ha közelebbről megvizsgáljuk, az első feltétel megfogalmazásánál roppant<br />
pontatlan volt a jogalkotó, hiszen az nem egyezik az irányelvvel. Egyr<strong>és</strong>zt, nem<br />
r<strong>és</strong>zletezi a „tudomás” jellegét: konstruktív, vagy tényleges tudomást követel meg a<br />
jogsértő magatartás viszonylatában? Mint láttuk, az irányelv a „ténylegességhez”<br />
köti a mentesül<strong>és</strong>t, a magyar jog azonban – elvileg – lehetővé tenné a jogalkalmazó<br />
számára, hogy a legcsekélyebb tudomásszerz<strong>és</strong> is megalapozza az értesít<strong>és</strong>i <strong>és</strong><br />
eltávolítási eljárást. A másik gond pedig az, hogy az irányelvet kizárólag a jogsért<strong>és</strong><br />
tényének tudomásához kapcsolja, az olyan körülményekről való tudomásszerz<strong>és</strong>t,<br />
amelyből a jogsért<strong>és</strong> ténye nyilvánvaló lenne, kihagyta a szabályozásból, így még<br />
nagyobb teret engedve a tárhelyszolgáltatók mentesül<strong>és</strong>i körének.<br />
A magyar szabályozás az elsők között vezette be a DMCA-ből ismert<br />
jogintézményt, azonban sajátos módon a szellemi alkotások bizonyos körére<br />
szűkítette annak alkalmazhatóságát. Az általában minden információs<br />
társadalommal összefüggő szolgáltatásról szóló törvény jogérvényesít<strong>és</strong>i<br />
rendelkez<strong>és</strong>ének ilyen szűkít<strong>és</strong>e több kérd<strong>és</strong>t is felvet. Talán felismerte a jogalkotó,<br />
hogy a törvény rendelkez<strong>és</strong>ei szerzői jogra szabottak, elsősorban szellemi tulajdon<br />
véd<strong>és</strong>ére hivatottak? Vagy ha már egy ilyen horizontális szabályozást alkalmazott,<br />
miért nem terjeszti ki a törvény teljes tárgyi hatályára az eljárás alkalmazhatóságát?<br />
Nem lenne célszerűbb a jogági jogszabályok szövegében elhelyezni egy olyen<br />
rendelkez<strong>és</strong>t, amely kifejezetten ezek érvényesít<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> védelmét hivatott szolgálni?<br />
A legfőbb problémánk azonban dogmatikai jellegű. Mint arra rámutattunk, nincs<br />
alapja az ISP-k felelősségre vonásának, az Elker. törvényben viszont mégis<br />
felelősségkorlátozó szabályokat találunk. Ezzel gyakorlatilag egy „inverz” helyzet<br />
áll elő, hiszen egy korlátozó szabállyal nem a felelősség alóli mentesül<strong>és</strong> eseteit<br />
határozzuk meg, hanem ellenkezőjét: azokat a magatartásokat jelöljük ki, amelyek<br />
megvalósulása esetén felel a közvetítő szolgáltató. Dogmatikailag az ilyen<br />
jogalkotás viszont helytelen, hiszen a jogalkalmazó nem azt nézi majd, követett-e el<br />
jogsért<strong>és</strong>t a szolgáltató, <strong>és</strong> ha igen, fennállnak-e a mentesül<strong>és</strong> feltételei, hanem már a<br />
felelősség megállapításának első lépcsőjeként a korlátozó szabályokban leírt esetek<br />
fennforgását fogja vizsgálni, hogy marasztalható-e a szolgáltató, avagy sem. Ez<br />
pedig széttöredezett, pragmatikus jogalkotáshoz <strong>és</strong> jogalkalmazáshoz vezet.<br />
IV. Összegz<strong>és</strong><br />
Dolgozatunkban rámutattunk arra, hogy az ISP-k szerepe meghatározóvá vált a 21.<br />
század szerzői jogában, azonban magatartásukat különböző államok jogalkotásai<br />
mind-mind másképpen rendezik. Láthattuk, hogy míg az Egyesült <strong>Állam</strong>ok<br />
szabályozása viszonylag egyértelműen rendezi az ISP-k felelősségét, addig az<br />
Európai Unió irányelvei a pragmatikus jogalkotásnak túlontúl helyt adónak hatnak.<br />
Ebből következőleg a magyar szabályozás sem illik bele a zárt polgári jogi<br />
dogmatikába <strong>és</strong> jogalkalmazásba, de amíg a probléma gyakorlati oldala relatíve<br />
idegen a magyar jogtól, addig ez nem is vet fel komolyabb kérd<strong>és</strong>eket, ugyanakkor<br />
előrevetíti a szerzői jog funkciójának újragondolását.<br />
261
Change language