studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Baumgartner Péter
III. A garázdaság tényállása más országok jogában
A garázdaság fogalmának tisztázásához elengedhetetlennek tartom, hogy a terjedelem
adta keretek között legalább vázlatosan megvizsgáljam a bűncselekmény tényállását
más államok büntető törvényében is. Természetesen ehelyütt azoknak az államoknak
törvényei bírnak kiemelt jelentőséggel, amelyek korábban a „szocialista
blokkhoz” tartoztak. Nem véletlen a szabályozás szovjet eredete, hiszen a Szovjetunióban
a „kommunizmus építése” időszakában mindig kiemelt volt a társadalom
védelmének hangsúlyozása, egészen mást kell tehát érteni a közrend kifejezésen a
keleti kultúrákban, mint nyugaton. Utóbbi esetben elsősorban az állam elleni bűncselekmények
tartoznak ebbe a kategóriába, a közrend védelme külső-, illetve politikai
támadás ellen védő tényállást jelent. [A francia Btk. 421. § (1) bekezdésében
például a kifejezés (l’ordre public) a terrorcselekmények szabályozása kapcsán kerül
elő.] Amely államokban viszont a szovjet Btk. hatása érvényesül, ott a közrend megsértése
a társadalom belső zavara által is megvalósulhat.
A hatályos orosz Btk. kettő szakaszban bontja ki a magyar garázdaság fogalmat,
huliganizmus és vandalizmus néven. A huliganizmus súlyos, erőszakos magatartás a
közrend ellen, amely a társadalom nyilvánvaló megvetése, és magánszemélyek elleni
erőszak alkalmazásában vagy ezzel fenyegetésben, illetve mások dolgainak elpusztításában
vagy károsításában nyilvánul meg. Minősített esetei a különös visszaesőként,
csoportosan, a bűnszövetségben és a bűnszervezetben történő elkövetés,
illetve a hivatalos és bizonyos közfeladatot ellátó személyek elleni huliganizmus.
Súlyosabban minősül a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett cselekmény. A
vandalizmus épületek és egyéb építmények homlokzatában, tömegközlekedési eszközökben
vagy más nyilvános helyeken történő károkozást jelent.
A bolgár Btk. garázdaság-fogalma sok egyezést mutat a magyar definícióval,
szinte minden fogalmi elem közös. Megtalálható a kihívó közösségellenesség, az
erőszakos magatartás és a magbotránkozás és a riadalomkeltés követelménye is, bár
a bolgár törvény közvetlenül nem tartalmazza a riadalomkeltést, csak a társadalmat
fenyegetésből lehet arra következtetni.
A román Btk. a garázdaságot jó erkölcs elleni magatartás és közrend megzavarása
címen szabályozza. Részletezi, hogy mi minősül kihívóan közösségellenes magatartásnak,
de a szabályozás csak kevéssé tekinthető pontosnak, s így jogbiztonsági
szempontból kifogásolható.
Általánosságban elmondható, hogy a garázdaság tényállása elsősorban a keleti
országok jogában, elsősorban a szovjet utódállamok jogában előforduló tényállás,
intézmény. Egyes államokban az életviszonyok szigorúbb védelme miatt előfordulnak
súlyosabb büntetéseket eredményező eltérések. Különbségek természetesen
előfordulnak (elsősorban a minősítő körülmények, illetve az alapeset fogalmi elemeinek
eltérő megfogalmazása révén), ám felismerhető, hogy minden tényállás közös
„tőről”, a szovjet Btk. szabályozásából ered.
286