studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Greksza Veronika<br />
a vibráció kárt okozott a háza falaiban, <strong>és</strong> a zaj- <strong>és</strong> légszennyez<strong>és</strong> olyan mértékűvé<br />
vált, hogy az az otthonát szinte élhetetlenné tette.<br />
Véleményem szerint az anyagi környezeti jogra azért van szükség, mert ha minden<br />
állam tökéletesen is szabályozná a környezeti ügyekben az információhoz való<br />
jogot, a nyilvánosságnak a dönt<strong>és</strong>hozatalban történő r<strong>és</strong>zvételéhez való jogát <strong>és</strong> az<br />
igazságszolgáltatáshoz való jogot, akkor is hiányozna a garanciális szabályozás,<br />
miszerint a term<strong>és</strong>zet nem sérülhet. Arra a kérd<strong>és</strong>re keresem a választ tehát az alábbiakban,<br />
hogy miért is idegenkednek az államok egy anyagi környezetjog elfogadásától.<br />
Az anyagi környezetjog tartalma <strong>és</strong> jelen státusa bizonytalan, hiszen azok a nemzetközi<br />
szerződ<strong>és</strong>ek, ahol deklarálva van az anyagi környezetjog, általában nem<br />
kötelező érvényűek. Ez a bizonytalanság, így nem segít azoknak a kételkedőknek,<br />
akik fellépnének a létező <strong>és</strong> lehetséges környezeti károk ellen. Az anyagi környezetjogi<br />
bizonytalanság okán többen úgy vélhetik, hogy fejleszt<strong>és</strong>e kivitelezhetetlen. Ez<br />
a bizonytalanság még tovább nő, amikor a bírói érvényesíthetőség nehézségére gondolunk.<br />
A környezeti eljárásjogok éppen ezért nyertek nemzetközi jogi elismer<strong>és</strong>t,<br />
mert ezek mind olyan jogosítványok, amelyek érvényesül<strong>és</strong>e vagy megsért<strong>és</strong>e bíróság<br />
által egyszerűen ellenőrizhető, jellegükben a polgári jogokhoz (tisztességes eljáráshoz<br />
való jog, fegyveregyenlőség, közérdekű adatok megismer<strong>és</strong>éhez való jog)<br />
hasonlatosak. Ennek a kötelezettségnek a teljesít<strong>és</strong>e politikai értékválasztásokat, a<br />
kormányzati mérlegel<strong>és</strong> körébe tartozó, a különböző érdekek összehangolásán alapuló,<br />
súlyos költségvet<strong>és</strong>i vonzatokkal járó intézked<strong>és</strong>eket feltételez, amelyek bírósági<br />
felülvizsgálatát általában a hatalmi ágak elválasztásának elvére vagy a kellő<br />
szakértelem hiányára hivatkozással nem tartják elfogadhatónak. „A gazdasági, szociális<br />
<strong>és</strong> kulturális jogoknak is van azonban egy olyan magja, amelyet minden körülmények<br />
között, mindenki számára biztosítani kell. Nemzeti bíróságok előtt a gyakorlatban<br />
egyre több példa van arra, hogy egyes második generációs jogok bíróság<br />
előtt érvényesíthetők. Mindegyik – tágan megfogalmazott – jognak vannak olyan<br />
elemei, amelyek bíróság előtt érvényesíthetők, <strong>és</strong> az ilyen elemek megfogalmazását<br />
a kötelezettségek hármas tipológiája (tiszteletben tartási, védelmi <strong>és</strong> szolgáltatási<br />
kötelezettség) is elősegíti.” 43<br />
Mivel az emberi jogok term<strong>és</strong>zetüknél fogva emberközpontúak, többen érvelhetnek<br />
azzal, hogy az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog az antropocentrikus egyoldalúsága<br />
miatt, az alkalmatlan egy olyan tágabb nézőpontra, mint az ökocentrikus megközelít<strong>és</strong>,<br />
ami az anyagi környezet jog szabályozása esetén szükséges lenne. „Az<br />
valószínűsíthető, hogy a nemzetközi környezetvédelmi jog alapvetően antropocentrikus<br />
jellegét mérsékelheti a jövő nemzedékek érdekeinek az ún. generációk közötti<br />
méltányosságnak az elismer<strong>és</strong>e a term<strong>és</strong>zet <strong>és</strong> lényeges folyamatai megóvására irányuló<br />
törekv<strong>és</strong>ében.” 44<br />
A jogalkotó <strong>és</strong> a jogalkalmazó gyakran találja szembe magát érdekütköz<strong>és</strong>sel. Ez<br />
különösen igaz, amikor arról kell döntenie, hogy egy tevékenységnek milyen hatása<br />
lesz a környezetre. A dönt<strong>és</strong>hozók igyekeznek egyensúlyt teremteni a versengő ér-<br />
43 Kondorosi: i.m. 83. o.<br />
44 Bruhács János: Nemzetközi jog II. Különös r<strong>és</strong>z. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs<br />
2010. 134. o.<br />
92
Change language