studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Fazekas Kornél<br />
Kárfelelősség az Európai Unió környezeti jogának<br />
tükrében *<br />
I. Bevezet<strong>és</strong><br />
„Ugyanazon a bolygón élünk, egy kis kék pöttyön az űrben.<br />
Mint emberek, mint nemzetek, mint fajok: együtt úszunk vagy együtt süllyedünk.”<br />
Ban Ki Mun az ENSZ főtitkára<br />
Az ipari társadalmakban a környezetszennyez<strong>és</strong> mértéke a XX. század második felére<br />
kritikus ponthoz érkezett. A környezetvédelem kérd<strong>és</strong>e az 1972. évi stockholmi<br />
környezeti világkonferencia óta a nemzetközi politika <strong>és</strong> a nemzetközi szerződ<strong>és</strong>ek<br />
fontos témakörévé vált. Napjainkban szinte nem akad olyan hét, amikor ne szerepelne<br />
a médiában valamely környezeti problémával, hulladéklerakással, erdőirtással,<br />
szélsőséges éghajlati eseménnyel, veszélyeztetett állatfajjal vagy véges környezeti<br />
elem megfogyatkozásával kapcsolatos hír, esemény. A társadalom, de nyugodtan<br />
beszélhetünk az eg<strong>és</strong>z emberiségről, kénytelen szembesülni életmódjának tarthatatlanságával.<br />
Az átlagemberek saját bőrükön <strong>és</strong>zlelhetik az időjárás megzavarodását,<br />
az olajnak, a gáznak való kiszolgáltatottságukat, a vízhiány rémét, a vegyszeres talajművel<strong>és</strong><br />
következtében az élelmiszerek megbízhatatlanságát, a hulladékelhelyez<strong>és</strong><br />
megoldatlanságának problematikáját, a civilizációs betegségek megszaporodását <strong>és</strong><br />
számos más ártalmat. 1<br />
A XXI. századra mindennapossá váltak a felelősségi szabályokat semmibe vevő,<br />
az országhatárokat sértő, azokon „átlépő” környezetszennyez<strong>és</strong>ek. Kiemelendő,<br />
hogy az Európai Bíróság eljárásjogi gyakorlatában is jelentős az előzetes dönt<strong>és</strong>hozatali,<br />
illetve a jogsért<strong>és</strong>i eljárások száma valamely tagállami kötelezettségszeg<strong>és</strong><br />
esetén, amely problémák véleményem szerint visszavezethetők többek között a tagállami<br />
jogharmonizáció hiányára, illetve annak nem megfelelő voltára. Az esetek<br />
nagy többségében a „szennyező fizet” elv nem, vagy kis hatásfokkal érvényesül. A<br />
nemzeti anyagi jogi szabályok kényszerítő ereje eleny<strong>és</strong>ző, továbbá a bizonyítás,<br />
illetve az ok-okozati kérd<strong>és</strong>ekből adódó bizonytalanságok számtalan kibúvót hordoznak<br />
magukban, amelyet a tagállamok szuverenitásuk mögé bújva rendszerint<br />
kihasználnak. A fent említett folyamatok megfékez<strong>és</strong>e, továbbá jövőnk záloga érdekében<br />
szükséges lenne profit-orientált társadalmunkban egy egységes koncepcióra<br />
épülő felelősségi szabályrendszer megalkotása, a már létező 2004/35/EK felelősségi<br />
irányelv hibáinak orvoslása, annak kényszerítő erővel történő felruházása, továbbá<br />
tagállami szinten történő teljes elfogadtatása, érvényesít<strong>és</strong>e. Az Európai Uniónak,<br />
* E tanulmány alapjául szolgáló dolgozat a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián<br />
„Környezetvédelmi jog” szekcióban különdíjban r<strong>és</strong>zesült. Konzulens: Dr. Pánovics<br />
Attila<br />
1 Csapó Orsolya: A környezeti károkért való felelősség kérd<strong>és</strong>e az Európai Unióban. Iustum<br />
Aequum Salutare III. 2007. 3. sz. 139.o.<br />
59
Change language