studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Rákóczi Dóra
végső következtetésként Belgium és Kanada példájából, hogy az igazi büntetőpolitikánál
soha nem fog többet érni az elektronikus felügyelet. 82
3. Börtönprivatizáció
Public Private Partnership, avagy börtönprivatizáció napjaink fontos témája, jelesül,
hogy hogyan alkalmazható, mint finanszírozási forma a büntetés-végrehajtási intézetek
felépítésére. PPP-nek a Társadalmi Privatizációs Partnerségnek nevezzük az
állami szervek és a magánszektor együttműködését. „A PPP célja az állami felelősségvállalás
feladása nélkül olyan közösségi, akár társadalmi célok megvalósítása,
amelyet magánszférával oszt meg a hatékonyság, a fejlesztés és a kockázat tekintetében.”
Magyarországon az elmúlt években, több esetben is hallottuk már, mint
megoldást, hogy magántőkét vontak be állami feladatok teljesítéséhez. Az eredmény
sokszor látható (például a Nemzeti Színház, autópályák), azonban sokszor nagy vitát
kavartak. Alkalmazása nálunk még nem elterjedt, külföldön (elsősorban nyugaton)
már a büntetés-végrehajtásban is jól működik (főként az enyhébb bűncselekményt
elkövetett rabokat helyezik el). 83 A büntetés-végrehajtás hosszú ideig készült a bevezetésére,
de az állami szektornak arra is kevés a pénze, hogy a meglévő intézményeket
fenntartsa. 84 Mi magyarok attól félünk, hogy alkalmazásával
magánbörtönök jönnének létre, és kicsúszna az irányítás állam kezéből. 85 Nem
véletlenül, hiszen Nyugat-Európában már bebizonyosodott, hogy nem szabad emberraktárak
létrehozni, 86 valamint a kezdeti amerikai példák a rabkölcsönzésről sem
túlságosan bíztatóak. 87 Mindezek ellenére 2007-ben Tiszalökön sikerült megépíteni
magántőke bevonásával a 700 fő befogadására alkalmas intézményt, ahol a
magánosítás kiterjed az üzemeltetésre is, 88 illetve magánpénzből újították fel a
Szombathelyi Intézetet. A 2010-es adatok szerint, a már megépült hazai
„magánbörtönök” közel 20%-kal többet takarítottak meg egy év alatt, mint állami
társaik. 89
Jellemzően Angliában, USA-ban és Ausztráliában döntöttek amellett, hogy a tervezést,
fenntartást és az üzemeltetést is magánkézbe adják. Az USA-ban úgy
gondolják, hogy a magánkézben lévő börtönök sok pénzt takarítottak meg az
82 Vókó György Az elítéltek elektronikus felügyeletével kapcsolatos véleményekről.
Börtönügyi Szemle 2004. 3. sz. 91-102. o.
83 Sponga István: A PPP modell alkalmazásának nemzetközi tapasztalatai. Börtönügyi
Szemle 2003. 3. sz. 83-85. o.
84 Vókó György: A büntetés-végrehajtással kapcsolatos állami feladok privatizálásának
problémái Magyarországon. Magyar Jog 2010. 10. sz. 577. o.
85 A privatizáció első megjelenési formája a börtönboltok, amelyeket vállalkozók
működtettek állami keretek között.
86 Vókó: A büntetés-végrehajtással kapcsolatos állami feladok privatizálásának problémái
Magyarországon.578. o.
87 A klasszikus magánbörtön profitorientált volt, a haszon a vállalkozóknak járt, így a
fogvatartottak közel fele meghalt.
88 Tikász: i.m. 25. o.
89 Vókó: A büntetés-végrehajtással kapcsolatos állami feladok privatizálásának problémái
Magyarországon. 579. o.
408