studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Losonci András
lenlegi szabályozások még gyakorlatilag mentesítik őket a felelősség alól, mintegy
passzív-reaktív 3 szerepet szánva nekik.
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, miként oldották meg a különböző jogrendszerek
a közvetítők felelősségének megállapítását, ennek milyen pozitív és negatív jellemzői
vannak. Ennek érdekében röviden áttekintjük a jogsértést okozó felhasználásokat
internetes relevanciában, a szolgáltatók szerepét e folyamatokban, majd felvázoljuk
az Egyesült Államok és az Európai Unió jelenlegi szabályozását, de lege lata
következtetésekkel. Ezt követően a magyar tételes jogi szabályokra kerül sor, ezután
befejezésként, de lege ferenda megállapításokat teszünk. 4
II. A jogsértés
Érdemes röviden kitérni arra, miért emelendő ki a szerzői jogi jogsértés az interneten
amúgy szintén nagyszámú egyéb jogellenes cselekmények közül. A bevezetőben
már említett érdekvédelmen túl ezt még az is alátámasztja, hogy a szerzői jogi védelem
elsődleges tárgyát képező alkotások (elsősorban zene- és filmfájlok, de akár
képek, könyvek is) a világhálón relatíve könnyebben azonosíthatók, könnyebben
szűrhetők, mint a sokszor egyedi mérlegelés tárgyát képező egyéb személyiségi jogi,
kötelmi jogi, stb. cselekmények. 5 Bár a jogellenesség ilyenkor sem feltétlenül egyértelmű,
vagy magától értetődő, de mint a későbbiekben látni fogjuk, valószínűsíthető.
E folyamat résztvevői magatartása pedig jól elkülöníthetők (elméletben), és minősíthetők.
6
1. A jogsértés folyamata
A szerző legfontosabb jogosítványainak egyike, hogy szabadon dönthet arról, felhasználja-e
művét, illetőleg másnak engedélyezi-e, hogy felhasználja azt. 7 Ahhoz,
hogy e jogának sérülése megállapítható legyen, meg kell vizsgálni, hogy az adott mű
szerzői jogilag védett-e, az adott magatartás felhasználásnak minősül-e, és amennyiben
igen, akkor a törvény által nevesített szabad felhasználási esetről van-e szó.
Amennyiben ez utolsó lépcső nem állja meg a helyét, és a felhasználáshoz a szerző
nem adott jogosultságot, a szerzői jog megsértéséről beszélhetünk. A szabad fel-
3 Jeremy F. DeBeer – Christopher D. Clemmer: Global Trends in Online Copyright
Enforcement: A Non-Neutral Role for Network Intermediaries? October 1, 2009. Jurimetrics,
Vol. 49. No. 4. 2009. 376. o.
4 Az internet-szolgáltatók felelőssége, a szerzői jogi védelem online környezetben számos
nem polgári jogi, így pl. alkotmányjogi, büntetőjogi, adatvédelmi, közigazgatási jogi, stb.
kérdést is felvet, azonban ezek tárgyalására e dolgozat nem vállalkozik, csak ott és annyiban,
amennyiben a téma fonala ezt megkívánja.
5 Bár az egyre kifinomultabb fájltitkosítási technikák révén e feladat is egyre nehezebb.
Richard Abbott: The Reality of Modern File Sharing. Journal of Internet Law, November
2009. 5. o.
6 A könnyebb megértés érdekében a szemléltetéshez elsősorban az 1999. évi LXXVI.
törvényt (a szerzői jogról, Szjt.) hívjuk segítségül.
7 Lontai Endre – Faludi Gábor – Gyertyánfy Péter – Vékás Gusztáv: Magyar polgári jog.
Szellemi alkotások joga. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2008. 67. o.
244