studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Szabó Dávid
Alkotmánymódosítások és alkotmányozás Magyarországon
I. Bevezetés
A 2010 tavaszán megtartott országgyűlési választások eredményeként a FIDESZ-
KDNP pártszövetség alkotmányozó többségre tett szert az Országgyűlésben, amely
2011. április 18-án elfogadta Magyarország Alaptörvényét. Ezzel a lépéssel egy több
mint húsz éves alkotmányozási folyamat végére került pont. Tanulmányomban
bemutatom ennek a folyamatnak az egyes állomásait. A 2010 áprilisa után
elfogadott alkotmánymódosítások kritikai elemzésének nagyobb terjedelmet szánok,
az elméleti álláspontok felhasználásával. Ezt követően vizsgálni kívánom az
alkotmánnyal kapcsolatos érveket, ellenérveket, hogy mikor és milyen módon
dolgozták ki a volt szocialista országok Kelet-Közép-Európában saját
alkotmányaikat, továbbá bemutatom, hogy a közelmúlt alkotmánymódosításai
mennyiben jelennek meg az új normaszövegben.
A tanulmány megírásánál nyújtott segítségükért külön köszönetemet szeretném kifejezni
dr. Kocsis Miklós PhD adjunktus és dr. Tilk Péter PhD egyetemi docens Uraknak.
II. Sikertelen kísérletek az új alkotmány megalkotására
1. A Horn-kormány időszaka
A 1994-es országgyűlési választások kampányában szinte minden párt kiemelte az
új alkotmány megalkotásának szükségességét. A választásokat követően az MSZP-
SZDSZ koalíció elkötelezte magát az alkotmányozás mellett. 1995 májusában jött
létre a megállapodás az új alkotmány megalkotásának szabályairól a parlamenti
pártok között. A 25 tagú Alkotmány-előkészítő bizottság felállítására 1995 júniusában
került sor, amelybe minden képviselőcsoportból 4-4 képviselő vett részt. A határozathozatalhoz
öthatodos többségre volt szükség. Az FKgP olyan történelmi tradíciókhoz
kívánt visszatérni, mint például a Szent Korona-tan, a kétkamarás Országgyűlés,
képviselők visszahívása stb., de ezeket a többi párt meghaladottnak tartotta.
1996. február közepére elkészült az új alkotmány koncepciótervezetének szövege,
ezt határozati javaslatként az Országgyűlés elé terjesztették. Ezzel párhuzamosan
társadalmi-szakmai vita kezdődött. Bár a kormánypártok rendelkeztek kétharmados
többséggel, de a legszélesebb körű megegyezésre törekedtek. A koncepció parlamenti
vitája az első alkalommal sikertelen volt. 1996. szeptember közepén megkezdődött
az új határozati javaslat kidolgozása, majd október végén ismét benyújtották
a parlamentnek. A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló
119/1996. (XII. 21.) Ogy. határozat végül felkérte az Alkotmány-előkészítő bizott-
167