studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A szabadságveszt<strong>és</strong> végrehajtása Magyarországon az európai szabályok tükrében<br />
Nagy Ferenc is célratörőnek tartja a differenciált szabadságveszt<strong>és</strong>t, de ő inkább a<br />
büntet<strong>és</strong> negatív hatásaira helyezi a hangsúlyt, ezért más alternatívákat javasol. 5<br />
A szabadságveszt<strong>és</strong>, a halalábüntet<strong>és</strong> – amelyet az Alkotmánybíróság 20/1990.<br />
(X. 4.) határozata alkotmányellenesnek talált – eltörl<strong>és</strong>e óta a legsúlyosabb <strong>és</strong> leggyakrabban<br />
alkalmazott büntet<strong>és</strong>i nem. Az abolicionistáknak az a véleménye – <strong>és</strong><br />
egyben az eltörl<strong>és</strong>ének oka is ez volt, – hogy a halálbüntet<strong>és</strong> a Magyar Köztársaság<br />
Alkotmányába ütközik: a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett<br />
joga van az élethez <strong>és</strong> az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen<br />
megfosztani, 6 mivel az élet elvételével jár. A büntetőjogászok azt hozzák fel e<br />
büntet<strong>és</strong>sel szembeni ellenérvként, hogy a halálbüntet<strong>és</strong> nem reparálható. A halálbüntet<strong>és</strong><br />
végrehajtása után, a téved<strong>és</strong>ből hozott ítélet (Justizmord) előtti állapot már<br />
nem állítható vissza.<br />
A magyarországi büntet<strong>és</strong>-végrehajtást elsősorban az 1979. évi 11. tvr. (továbbiakban:<br />
Bv.tvr.) szabályozza, amely kieg<strong>és</strong>zül az Alkotmányban rögzített emberi<br />
jogokkal, az 1978. évi IV. törvénnyel (továbbiakban: Btk.), de nemzetközi <strong>és</strong><br />
európai szabályokat is találunk. Ezek értelmében „a büntet<strong>és</strong> célja a társadalom<br />
védelme érdekében annak megelőz<strong>és</strong>e, hogy akár az elkövető, akár más, bűncselekményt<br />
kövessen el”. A büntet<strong>és</strong>nek meg kell valósítani a generál- <strong>és</strong> speciálprevenciót<br />
is. A legfontosabb generálpreventív (az elkövetőn kívüli, a társadalom többi<br />
tagjára vonatkozó) hatása, a modern gondolkodás, akárcsak C. Beccaria 7 szerint<br />
annak van, hogy minden bűncselekményt jogkövetkezmény fog követni. 8 A leghatékonyabb<br />
speciálpreventív 9 (az elkövetőre vonatkozó) módszer a nevel<strong>és</strong>, a megjavítás,<br />
amelyben jelentős szerepet tölthetnek be a büntet<strong>és</strong>-végrehajtási intézetek. 10<br />
Aki ellen szabadságveszt<strong>és</strong> büntet<strong>és</strong>t szabnak ki, annak személyes szabadságát<br />
életfogytig vagy határozott ideig korlátozzák. A szabadságveszt<strong>és</strong>t büntet<strong>és</strong>végrehajtási<br />
intézetben kell letölteni fegyház, börtön vagy fogház fokozatban. 11 A<br />
Bv.tvr. meghatározza az egyes fokozatok közötti különbséget, míg a Btk. taxatíve<br />
felsorolja az egyes bűncselekményekhez társuló büntet<strong>és</strong>-végrehajtási fokozatot.<br />
A börtön egy ideig védi a társadalmat a bűnelkövetőtől, de nem csupán megőrző<br />
hely, hanem feladata, hogy elősegítse a reszocializációt. 12 Ma Magyarországon 32<br />
intézetből áll az intézetrendszer, valamint a két speciális intézetből az Igazságügyi<br />
Megfigyelő <strong>és</strong> Elmegyógyító Intézetből <strong>és</strong> a tököli Büntet<strong>és</strong>-végrehajtás Központi<br />
Kórházából. A két speciális intézetre azért volt szükség, mert a betegek társadalomtól<br />
való elszigetel<strong>és</strong>e nem vezetett eredményre, így a „bolondok is<br />
5 Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános r<strong>és</strong>ze. Korona Kiadó, Budapest 2004. 367-<br />
369. o.<br />
6 Alkotmány 54. §<br />
7 Földvári: i.m. 43. o.<br />
8 Korinek László: Kriminológia. Magyar Közlöny Lap- <strong>és</strong> Könyvkiadó, Budapest 2010. 35-<br />
39. o.<br />
9 Balogh Ágnes – Kőhalmi László: Büntetőjog I. Általános r<strong>és</strong>z. Jogi szakvizsga könyv.<br />
Dialóg Campus kiadó, Budapest-Pécs 2007. 152-154. o.<br />
10 Földvári: i.m. 241-244. o.<br />
11 1978. évi IV. törvény 40-41. §<br />
12 Vókó György: Európai büntet<strong>és</strong>-végrehajtási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs<br />
2006. 25. o.<br />
395
Change language