studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Marosi Bernadett
idején fennálló értéke, tehát egyértelmű, hogy az apport szolgáltatása utáni időben
bekövetkező értékcsökkenés már nem váltja ki az apportáló tag helytállási
kötelezettségét, hiszen nem az apport tárgyának értékállóságáért kell helytállnia,
hanem azért, hogy a kötelezettség teljesítésének időpontjában ténylegesen olyan
értékű vagyontárgyat bocsátott a társaság rendelkezésére, amilyen értéknek a
szolgáltatására kötelezettséget vállalt. Ettől abban az esetben sem lehet eltérni, ha a
többi tag kisebb mértékű értékcsökkenést várt. A tag nem mentesül a felelősség alól
abban az esetben sem, ha csak azt képes bizonyítani, hogy a nem pénzbeli
hozzájárulás értékelésekor úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A tag e felelősségét érvényesen nem zárhatja ki és nem is korlátozhatja, továbbá a
kártérítés bíróság által történő mérséklésének sincs helye.
A tagoknak lehetősége nyílik arra, hogy az apportot a tag csak egy későbbi
időpontban bocsássa a társaság rendelkezésére. Ez a határidő az alábbi problémákat
veti fel.
- Hogyan állapítják meg a tagok évekkel előre a nem pénzbeli hozzájárulás
értékét és az apportlistán hogyan tüntetik fel a később teljesítendő nem
pénzbeli hozzájárulást?
- Mi történik akkor, ha az apportként megjelölt dologban valamilyen
károsodás következik be?
- Mi történik akkor, ha a tag mielőtt a társaság rendelkezésére bocsátaná az
apportot azt elidegeníti?
- Rendelkezhet-e jogszerűen a tag az általa a társaságnak egy későbbi
időpontban felajánlott vagyontárggyal? 10
Az apportot szolgáltató tag maga állapíthatja meg a nem pénzbeli hozzájárulása
értékét. Ezen rendelkezés alapján érthető, hogy a törvényhozó helytállási
kötelezettséggel terheli a tagot, hiszen kft. esetében könyvvizsgáló, vagy egyéb
szakértő igénybevétele sem kötelező. Ha a tag mégis igénybe vesz könyvvizsgálót
vagy szakértőt, az sem jelenti azt, hogy mentesül az apport túlértékelése esetén.
Abban az esetben, ha a tag az általa szolgáltatott apportot túlértékelte a gazdasági
társaság 5 éves jogvesztő határidőn belül kártérítést követelhet az értékkülönbözet
megtérítése tekintetében. Amennyiben a károkozó tag apportként helyettesíthető
dolgot szolgáltatott, a természetbeni kártérítés is megfelelő mód, amennyiben
azonban apportként egyedileg meghatározott dolgot bocsátott rendelkezésre, úgy ez
a mód kizárt. A természetbeni kártérítés esetében további feltétel, hogy csak abban
az esetben rendelhető el, ha az apportot szolgáltató tag a dolgot rendes tevékenysége
körében termeli, vagy készletéből azt teljesíteni tudja, és a dologra a
létfenntartásához nincs szüksége. 11
Amennyiben a tag nem megfelelően állapítja meg az apport értékét, úgy a
gazdasági társaságot adott esetben akár önhibáján kívül fizetésképtelenségi
helyzetbe hozhatja. Rt. esetében könyvvizsgáló igénybevétele kötelező ugyan, de
nem jogosult a nem pénzbeli hozzájárulás értékének előzetes felülvizsgálatára.
Látható tehát, hogy a törvényhozó igen tág teret a gazdasági társaság alapítása során
a tagoknak, ehhez viszont olyan eszközökre is szükség van, ami a hitelezők érdekeit
10 Brehószki: i.m. 355. o.
11 Török Tamás: Felelősség a társasági jogban. HvgOrac, Budapest 2007. 207. o.
266