studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Berek Gergő
téve, hogy a csődbűntett elkövetési tárgya csak a tartozás fedezetéül szolgáló – erre
alkalmas – vagyon, az adós vagyonának ezt meghaladó része pedig nem lehet a
csődbűncselekmény elkövetési tárgya.
Nézőpontom szerint növelné a bűncselekménytől való visszatartó erőt, ha az elkövető
a teljes vagyonával felelne cselekményéért. Figyelembe véve itt azt, hogy
mire a büntető- és polgári eljárás is lezajlik, a különböző költségek, a kielégítési
sorrend következtében bizonyos hitelezők a befektetésiekből semmit sem kapnak
vissza, káruk nem térül meg, a pereskedés, pénzkiesés folytán pedig újabb befektetésektől,
haszontól esnek el, esetleg megélhetésük is veszélybe kerül.
III. Elkövetési magatartások
A fedezetelvonó csődbűntett [Btk. 290. § (1) bek.], a csalárd bukás [(2) bek.], a vétkes
gazdálkodás [(3) bek.] elkövetői azonos magatartással, de különböző (gazdasági)
helyzetben valósítják meg bűncselekményeiket. Az elkövetési magatartások a
következők:
- a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elrejtése, eltitkolása, megrongálása,
használhatatlanná tétele;
- színlelt ügylet kötése vagy kétes követelés elismerése;
- az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges
üzletbe kezd, illetve azt továbbfolytatja;
- az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon vagyonát
ténylegesen vagy színleg csökkenti.
1. A vagyon elrejtése, eltitkolása, megrongálása, használhatatlanná tétele
A vagyon elrejtésének és eltitkolásának közös lényege, hogy az adós bizonyos vagyontárgyait
a hitelezők számára hozzáférhetetlenné teszi. A differentia specifica e
két magatartás között a Legfelsőbb Bíróság értelmezésében a következő. Az elrejtés
folytán a nyilvántartásban már szereplő vagyon tűnik el, eltitkolás esetén az adósnak
a gazdálkodó szervezet vagyonával összefüggő magatartása miatt nem szerezhető
tényismeret a vagyonról, és így hiúsul meg, válik lehetetlenné a hitelező kielégítése. 5
Ezen esetekben tehát a vagyonnal, vagyontárggyal kapcsolatos értékcsökkenést
eredményező cselekmény nem történik, hanem az adós, a vagyonfelügyelő vagy a
felszámolóbiztos szándékosan nem tesz eleget a Cstv.-ben felsorolt kötelezettségeinek
(például szándékosan hiányos éves beszámoló vagy közbenső mérleg benyújtása
a csőd- vagy felszámolási eljárás kezdeményezésénél; hiányos felszámolási zárómérleg
készítése). Tulajdonosváltás vagy a birtokállapotban bekövetkezett változás
szintúgy nem tényállási elem, nem követelmény. A két cselekmény ingóra és ingatlanra
egyaránt elkövethető, noha a jogirodalomban bizonyos nézetek vitatják, hogy
az elrejtés ingatlanra is megvalósítható lenne, és meglátásuk szerint azokkal kapcsolatban
legfeljebb csak színlelt ügyletkötés valósítható meg. Nézetem szerint azonban
az ingatlan elrejtésének nincs fogalmi akadálya, csak az „elrejt” szó terminológia
jelentésétől kell elvonatkoztatni, az ingatlan nyilvántartásból történő „eltüntetése”,
5 A Legfelsőbb Bíróság BH 2008. 325. sz. határozata
306