studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

A dajkaanyaság jogi szabályozásának dilemmái
értékelhető rendellenesség hiányában való igénybevehetőséget, és ennek
következtében az egészséges transzszexuális vagy homoszexuális párok, egyedülálló
férfiak és nők valamint a kényelmi szempontokat előnyben részesítő személyek
jogalanyiságát a dajkaanyasági szerződésben.
c) „Hibás teljesítés” – a fogyatékkal élő gyermek kérdése
Ugyancsak tisztázandó kérdések sorával találkozunk abban az esetben, ha a
dajkaanya fogyatékos gyermeket hoz világra. Itt véleményem szerint abból kell
kiindulni, hogy a dajkaanyaságról szóló contractus az ajándékozási és a római jogi
emptio spei szerződések „keverékéből” álló különleges szerződéstípusnak
tekinthető, és mivel az egész dajkaanyasági folyamat a megbízó pár érdekében áll,
így nekik kell vállalniuk a fogyatékkal született gyermek felnevelését. De vajon e
párok kártérítést követelhetnek-e a dajkaanyától a gyermek fogyatékossága miatt? A
kártérítési felelősség magánjogi szabályai szerint a károkozó akkor tartozik
felelősséggel, ha a károsult személy korábbi előnyösebb állapotától a károkozó
jogellenes magatartása fosztotta meg. Ezért, ha a gyermek genetikai, teratológiai
ártalom következtében lesz fogyatékos, a dajkaanya nem tartozik felelősséggel,
hiszen közte és a gyermek között nem áll fenn genetikai kapcsolat. Ha a dajkaanya a
terhesség alatt polgári jogi kifejezéssel élve nem úgy járt el, ahogy az adott
helyzetben általában elvárható, akkor megítélésem szerint, a dajkaanyaság
„szívességi” jellege kizárja a dajkaanya kártérítési felelősségét. 49 Végső soron pedig
föltehetjük a kérdést, hogy a fogyatékkal született gyermek minősíthető-e egyáltalán
kárnak? Amennyiben elfogadjuk, hogy az emberi élet és méltóság jog felett álló
érték és „nincs életre méltóbb és méltatlanabb”, 50 vagyis az emberi életek értéke
egyenlő, akkor ez alapján a fogyatékkal született gyermek élete sem fogható fel
egyértelműen kárként.
Mindezek tekintettel úgy vélem, hogy a „szívességi” gesztációs dajkaanyaságot a
jogalkotónak engedélyeznie kell, de meggyőződésem, hogy ez csak széleskörű
társadalmi elfogadottság esetén lehetséges, amelyhez azonban olyan új erkölcsiségre és
etikai szenzibilitásra van szükség, amely a tradicionális értékeket megőrizve képes arra,
hogy újfajta értékeket is magáévá tegyen. 51
49
Megjegyzendő, hogy a dajkaanyaság alatti és előtti rendkívül alapos orvosi és pszichikai
vizsgálat minimálisra csökkenti a fogyatékos gyermekek megszületésének az esélyét.
50
Vö. Sólyom Lászlónak a 23/1991. (X. 31.) AB határozathoz fűzött párhuzamos
véleményével.
51
Bodnár Béla – Bodnár Zoltán: Egy etikai dilemma: a mesterséges megtermékenyítés.
Világosság 1986. 11. sz. 707. o.
201