studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Az egészséges környezethez való jog szabályozásának alapvető kérdései
lyozás gyenge lábakon áll, nincs egy egyetemesen elfogadott anyagi környezetjog
sem. Hol tart a környezeti anyagi jog szabályozása, és szükség lenne-e egyáltalán
egy széles körben ratifikált környezeti anyagi jogra? Ha igen, akkor miért idegenkednek
az államok egy hasonló szabályozástól? Hogyan is kellene kinéznie egy
ilyen jognak? Ezekre a kérdésekre keresem a választ az alábbiakban.
Bár egyetlen lényeges nemzetközi emberi jogi szerződés sem ment még olyan
messzire, hogy kifejezetten elismerje az anyagi környezeti jogot, van pár regionális
szerződés, amely magában foglal hasonló jogokat. 37 Az 1969-es Emberi Jogok Amerikai
Egyezményének az 1988-s San Salvadori Kiegészítő Jegyzőkönyve egy külön
cikket szán az egészséges környezet deklarálásának. Az Egészséges környezethez
való jog címmel ellátott 11. cikke kimondja, hogy: „[m]indenkinek joga van, hogy
egészséges környezetben éljen, és hozzáférjen az alapvető közszolgáltatásokhoz.”.
Az Afrikai Karta 38 a 24. cikkében szintén deklarálja az egészséges környezethez
való jogot, ugyanis az említett cikk kimondja, hogy „[m]inden népnek joga van egy
a fejlődésüknek kedvező általánosan megfelelő környezethez.”. De említhetném még
a tanulmányom első felében már hivatkozott Stockholmi Nyilatkozatot, a Közös
Jövőnk jelentést vagy a KEEK-t.
Az EJEB az anyagi környezetjog kikristályosításában is kivette a részét. Az
egyének általában az EJEE 8. cikkére hivatkoznak az államokkal szemben, amikor
érvényesíteni kívánják az egészséges környezethez való jog anyagi részét. A bíróság
például a López Ostra kontra Spanyolország 39 ügyben megállapította, hogy a súlyos
környezetszennyezés hatással lehet az egyének jólétére, és olyan módon akadályozhatja
őket lakásuk élvezetében, amely hátrányosan hat magán- és családi életükre
még akkor is, hogyha nem veszélyezteti súlyosan egészségüket. Ebben az esetben a
bíróság megállapította az EJEE 8. cikk megsértését, ami a magán- és családi élet
tiszteletben tartásához való jogot deklarálja. A bíróság számos esetben kimondta,
hogy a súlyos környezeti szennyezés hatással lehet az egyének jólétére, és olyan
mértékben gátolhatja őket lakásuk élvezetében, amilyen mértékben a 8. cikk alapján
védett jogaikat sérti. 40
A bíróság a Fadeyeva kontra Oroszország 41 ügy kapcsán kimondta: „ahhoz, hogy
egy környezeti ártalommal kapcsolatos panasz a 8. cikk hatálya alá essen, bizonyítani
kell, hogy az ártalom elérte a súlyosság bizonyos fokát és ez által tényleges beavatkozás
történt az egyén „magánszférájába”. Az EJEB egy egészen friss és magyar
vonatkozású ítéletében, a Deés kontra Magyarország 42 ügy kapcsán úgy találta,
hogy közvetlen és súlyos kár érte a felperest, ami megvalósítja a 8. cikk megsértését,
amikor is Deés György alsónémedi lakása mellett lévő M5-ös autópálya díjkötelessé
tétele okán az utcájában olyan mértékben megnőtt a nehézgépjármű forgalom, hogy
37
Turner: i.m. 17. o.
38
Afrikai [Banjuli] karta az emberek és a népek jogairól. 1981. június 27.
39
303 Eur. Ct. H.R. 38. 1994.
40
Európa Tanács – Tájékoztató az emberi jogok és a környezetvédelem kapcsolatáról
http://www.coe.int/t/e/human_rights/cddh/1._publications/Hungary%20manual%20on%20en
vironment.pdf (2011.12.01.)
41
App. No. 55723/00 Eur.Ct.H.R. 2005.
42 App.no. 2345/06. 2010. november 9.
91