studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Baumgartner Péter<br />
A jogirodalom büntetőjogi <strong>és</strong> a kriminológiai aspektusból közelíti meg az<br />
erőszak fogalmát. A büntetőjogi fogalom elemei az alábbiak. Az embertől eredő erő<br />
sértse vagy veszélyeztesse a jogtárgyat, célirányosan létrehozott szituációban.<br />
Szükséges, hogy a sértettet kényszerhelyzetbe hozza. Szándékos magatartással kell<br />
megvalósuljon. Vigh szerint büntetőjogilag „csak azok a bűncselekmények<br />
tekinthetők erőszakos bűntetteknek, ahol a jogalkotó kifejezetten megjelöli az<br />
erőszakot, mint elkövet<strong>és</strong>i magatartást”. A kriminológiai erőszakfogalom szerinte a<br />
következőképpen hangzik. „Embertől eredő, másik személyre közvetlenül irányuló,<br />
a cél elér<strong>és</strong>ére alkalmas fizikai vagy pszichikai erő.” 26 M<strong>és</strong>zár Rózának a Baranya<br />
M. Bíróság Büntető Kollégiumának 2003. október 1-jén tartott ül<strong>és</strong>ére adott<br />
előterjeszt<strong>és</strong>ében az alábbi fogalom olvasható. „A személy elleni erőszak az emberi<br />
testre gyakorolt fizikai ráhatás, a passzív alany testének támadó szándékú<br />
megérint<strong>és</strong>e, megállapíthatóságához sérül<strong>és</strong> bekövetkez<strong>és</strong>e nem szükséges. A dolog<br />
elleni erőszak pedig a dologra gyakorolt fizikai ráhatás, amely rendszerint – bár nem<br />
szükségszerűen – állagsérelemmel jár”. 27<br />
Az elkövet<strong>és</strong> helyét a Btk. tényállása csupán egy minősített eset, a nyilvános<br />
rendezvényen történő elkövet<strong>és</strong> tekintetében határozza meg pontosan. A teljesség<br />
igénye nélkül említem meg azokat a helyszíneket, ahol a bűncselekményt általában<br />
elkövetik: kocsmák, alacsonyabb kategóriába sorolt vendéglátó ipari egységek, ahol<br />
alkohol hatása alatt álló, r<strong>és</strong>zeg személyek az átlagosnál nagyobb számban<br />
fordulnak elő, sport-, kulturális-, utcai rendezvények, ahol kisebb-nagyobb tömeg<br />
gyűlik össze, tömegközleked<strong>és</strong>i eszközök. Az elkövet<strong>és</strong> helye a gyakorlatban<br />
enyhítő <strong>és</strong> súlyosító körülmény is lehet. A bíróság mérlegeli, hogy a társadalom az<br />
elkövet<strong>és</strong> helyén mennyire tolerálja az elkövető viselked<strong>és</strong>ét. Ilyen módon egyes<br />
szórakozási módok alkalmával, „amelyeknek általános velejárója a durvább<br />
ösztönök bizonyos mértékű felszabadulása” 28 (például labdarúgó-mérkőz<strong>és</strong>ek,<br />
koncertek) a büntet<strong>és</strong> is enyhébb lehet. A határvonalakat tehát a társadalmi<br />
tűr<strong>és</strong>küszöb, a közösségi normák határozzák meg.<br />
Az elkövet<strong>és</strong> ideje sincs pontosan körbeírva, de a term<strong>és</strong>zetéből adódóan (illetve<br />
az alkohollal való kapcsolatából is következően) inkább az esti, éjjeli órákban,<br />
munkaidőn kívül (általában annak lejárta után, illetve szabad- <strong>és</strong> munkaszüneti<br />
napokon, hétvégén) követik el. 29<br />
Az elkövet<strong>és</strong>i eszközök tárháza rendkívül széles. A bírói gyakorlatban<br />
legsűrűbben a kő, tégla, italosüveg, szék, bot a segédeszköz, de néha gázspray, 30 k<strong>és</strong>,<br />
baseballütő, tányér, illetve különböző szerszámok (például kalapács) is lehetnek,<br />
amellyel garázdaságot valósítottak meg. Kiemelném a szamuráj kardot, mint a<br />
legkirívóbb eszközt, amelyet a bűncselekmény elkövet<strong>és</strong>e közben használtak. 31<br />
26 Vigh József – Gönczöl Katalin – Kiss György – Szabó Árpád: Erőszakos<br />
bűncselekmények <strong>és</strong> elkövetőik. KJK, Budapest 1973 42. o.<br />
27 M<strong>és</strong>zár Róza – Kovács Csaba – Kiss László: Előterjeszt<strong>és</strong> a Baranya M. Bíróság Büntető<br />
Kollégiumának 2003. október 31. napján tartandó ül<strong>és</strong>ére.<br />
28 A fővárosi főügy<strong>és</strong>z 401/1982. sz. felügyeleti tájékoztatója<br />
29 Erd<strong>és</strong>z László: A garázdaság bűntette a szovjet <strong>és</strong> a magyar jogban. KJK, Budapest 1958<br />
30 Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság B.138/2007/5. sz.<br />
31 BH2008. 291<br />
290
Change language