studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Szabó Dávid<br />
ságot, hogy az elfogadott szabályozási elveknek megfelelően k<strong>és</strong>zítse el az új alkotmányról<br />
szóló törvényjavaslatot <strong>és</strong> azt 1997. március 1-jéig nyújtsa be. A bizottság a<br />
munkát 1998 márciusában fejezte be, de a törvényjavaslatot a választások miatt már<br />
nem terjesztették a parlament elé. A sikertelenség okaként a parlamenti erők közötti<br />
kellő politikai konszenzus <strong>és</strong> az alkotmányozási szükséghelyzet hiánya hozható fel. 1<br />
2. Az első Orbán-kormány időszaka<br />
1998-ban megalakult kormány a kormányprogramban nem rögzítette az új alkotmány<br />
kidolgozását, de Dávid Ibolya igazságügy-miniszter szükségesnek tartotta az<br />
előző ciklusban megkezdett munka folytatását, amelyre végül nem került sor, a<br />
kormány előtt álló sok egyéb feladat miatt.<br />
Az igazságügy-miniszter asszony új ötlete az volt, hogy 2000. évi I. törvény néven<br />
egy új számozású <strong>és</strong> szerkezetű alkotmány kihirdet<strong>és</strong>ével lehetne az ezredfordulót<br />
köszönteni. A formailag új alkotmánytervezet az 1949. évi XX. törvényen alapult,<br />
annak számozását változtatta volna meg, továbbá a preambulumot egy r<strong>és</strong>zletesebb<br />
előbeszéd váltotta volna fel, amely utalt Magyarország történelmi hagyományaira.<br />
Az alapvető jogokról szóló fejezet az általános rendelkez<strong>és</strong>eket követte volna,<br />
illetve a normaszöveget is át kívánták számozni. 1999. szeptember 13-án az ellenzéki<br />
pártokkal tartott megbeszél<strong>és</strong>en az MSZP <strong>és</strong> az SZDSZ elutasította az elképzel<strong>és</strong>t,<br />
mert azt pótcselekv<strong>és</strong>nek tartották <strong>és</strong> az 1998-ban félbeszakadt alkotmányozás<br />
folytatását szorgalmazták, de ezt a javaslatot a kormányoldal nem fogadta el. Az<br />
MSZP néhány héttel k<strong>és</strong>őbb egy határozati javaslatot nyújtott be az alkotmányozás<br />
megkezd<strong>és</strong>éről, de ezt a kormánypártok utasították el. 2<br />
3. A Medgyessy-kormány időszaka<br />
A koalíciós kormány programjában nem szerepelt az alkotmányozás. Szili Katalin<br />
házelnök felkarolta az alkotmányozás ügyét, de a 2004-es kormányválság háttérbe<br />
szorította a kezdeményez<strong>és</strong>t. A jogtudomány képviselői több konferenciát tartottak a<br />
témában ezekben az időkben. 2003-ban a Károlyi Intézet által szervezett konferencián,<br />
egyesek ragaszkodtak a régi alkotmányhoz (például Sólyom László, Kis János,<br />
Majtényi László), mások az új alkotmányért szálltak síkra. Az utóbbi csoportba sorolható<br />
jogtudósok úgy vélték a régi alkotmány hiányosságait pótolni kell, hibáit ki<br />
kell küszöbölni, de mindannyian értékes tartalmúnak <strong>és</strong> megőrizendőnek tartották<br />
azt. Az alkotmányozás ellenesek attól tartottak, hogy az új alaptörvény eltérne az<br />
1989-90-es megoldásoktól. A Hetedik Magyar Jogászgyűl<strong>és</strong> ajánlást fogalmazott<br />
meg az új alkotmány kidolgozására 2004-ben. 3<br />
1<br />
Petrétei József: Magyar alkotmányjog I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2002. 68-<br />
70. o.<br />
2<br />
Somogyvári István: Kísérletek Új alkotmány megalkotására. In: Kocsis Miklós – Zeller<br />
Judit (szerk.): A köztársasági alkotmány 20 éve. Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány,<br />
Pécs 2009. 45-58. o.<br />
3<br />
Somogyvári: i.m. 45-58. o.<br />
168
Change language