01.05.2013 Views

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Bukli Ádám<br />

gyakorolhatóságának az alapügylet céljához való kötöttsége. 2 Az ilyen bizalmi<br />

vonásokat felmutató fedezeti ügyleteket fiduciárius biztosítékoknak nevezi a<br />

jogtudomány. 3 Ezek körében a biztosítéki vagy fiduciárius tulajdon-átruházás, a<br />

biztosítéki engedményez<strong>és</strong> 4 <strong>és</strong> a biztosítéki célú vételi jog a leggyakoribb biztosítéki<br />

forma.<br />

A vételi jog 5 biztosítéki célú alkalmazása viszonylag új keletű jelenség. Röviden<br />

összefoglalva úgy működik, hogy a kölcsön nyújtásával egyidejűleg az adós<br />

valamely tulajdonát képező dolgon – zálogjog alapítása helyett vagy mellett – vételi<br />

jogot (más néven opciót) enged a hitelezője javára azzal a kitétellel, hogy az vételi<br />

jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha az adós nem törleszti a szerződ<strong>és</strong>ben<br />

foglaltak szerint a kapott kölcsönt. Az adós szerződ<strong>és</strong>szeg<strong>és</strong>e esetén a hitelező vételi<br />

jogot gyakorló nyilatkozatával megszerzi a dolog tulajdonjogát, a fizetendő<br />

vételárba pedig beszámítja az adóssal szemben fennálló követel<strong>és</strong>ét. Az ilyen<br />

tartalmú szerződ<strong>és</strong>t biztosítéki célú vételi jognak nevezi a szakirodalom, mivel az<br />

egy másik szerződ<strong>és</strong>, az alapügylet (jellemzően kölcsönszerződ<strong>és</strong>) biztosítékát<br />

képezi. Funkcióját tekintve annyiban emlékeztet a jelzálogra, hogy lényegében itt is<br />

valamely dolog értéke szavatol a kölcsön megtérül<strong>és</strong>éért. A zálogjog hosszú<br />

jogfejlőd<strong>és</strong> során alakult ki, minek eredményeként a mai magyar szabályozás<br />

elviekben kiegyensúlyozottan veszi figyelembe a hitelező, az adós <strong>és</strong> harmadik<br />

személy hitelezők érdekeit. Ezzel szemben a biztosítéki célú vételi jogra nem<br />

vonatkoznak a zálogjog garanciális, ugyanakkor a hitelező számára nehézkes <strong>és</strong><br />

költséges kötöttségei, ez pedig a gazdaság szereplői számára vonzóbbá teszi a vételi<br />

jog alkalmazását a zálogjognál. Alapvető probléma ezzel, hogy a vételi jog nem<br />

biztosítéki szerepre szolgáló intézmény. A jogalkotónak, mikor 1959-ben kodifikálta<br />

a vételi jogot, kétségkívül nem egy ilyen alkalmazás lebegett a szeme előtt.<br />

Megállapítható tehát, hogy gazdasági célját tekintve ma már érezhetően eltávolodott<br />

a gyakorlatban élő vételi jog a kódexben szabályozottól. Ez több értelmez<strong>és</strong>i<br />

problémát vet fel, amelyek tekintetében nem minden esetben alakult ki egységes<br />

álláspont.<br />

2. A biztosítéki célú opció alkalmazásának előnyei <strong>és</strong> az ellene felhozott<br />

érvek<br />

A biztosítéki opció alapvető célja, hogy a hitelező számára erősebb biztosítékot<br />

nyújtson. Ennek körében több olyan konkrét előny említhető, amely kedvezővé teszi<br />

vételi jog kiköt<strong>és</strong>ét zálogjog helyett vagy mellett. Mindkét fél érdekét szolgálja,<br />

hogy egyszerűen <strong>és</strong> olcsón létesíthető, ugyanis sem ingón, sem ingatlanon történő<br />

2<br />

Harmathy Attila: A hitelbiztosítékok jogának változásáról. In: Tóth Károly (szerk.):<br />

Emlékkönyv Dr. Kemenes Béla egyetemi tanár 65. szület<strong>és</strong>napjára. Szeged 1993. 140. o.<br />

3<br />

Gárdos István – Gárdos Péter: Van-e a fiduciárius biztosítékoknak helyük a magyar<br />

jogban? Polgári Jogi Kodifikáció 2004. 1-2. sz. 33. o.<br />

4<br />

Ld. Lajer Zsolt – Leszkoven László: A bizalmi (fiduciárius) biztosítékokról. Polgári Jogi<br />

Kodifikáció 2004. 1-2. sz.<br />

5<br />

Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú<br />

nyilatkozattal megvásárolhatja. Ptk. 375. § (1) bek.<br />

206

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!