studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Alkotmánymódosítások Magyarországon<br />
összhangban sem az európai alkotmányfejlőd<strong>és</strong> elveivel, sem az 1989-90 óta kiépült<br />
magyar alkotmányosság hagyományaival, sem a demokratikus politikai kultúrával.<br />
Sértik a jogállamiság, a jogbiztonság, a hatalommegosztás <strong>és</strong> a jogszuverenitás<br />
alkotmányos elveit”. 105 Erre tekintettel több szerző az alkotmánymódosító törvények<br />
alkotmányossági felülvizsgálatának lehetőségét kezdte kutatni, hogy megalapozza az<br />
Alkotmánybíróság fellép<strong>és</strong>ének lehetőségét az alkotmányos berendezked<strong>és</strong><br />
védelmében. 106 Dolgozatomban többször utaltam rá, hogy a gyors egymásutánban<br />
elfogadott alkotmánymódosítások gyakran kétértelmű szöveggel kerültek<br />
megfogalmazásra, nem illeszkedtek a régi Alkotmány rendszerébe. Az új<br />
Alaptörvény szövegét megvizsgálva a következőket állapíthatjuk meg.<br />
Egyes alkotmánymódosítások (például az AB tagjainak a jelöl<strong>és</strong>e,<br />
alpolgármester) nem köszönnek vissza az új normaszövegben. A jövő titka, hogy<br />
sarkalatos törvényben k<strong>és</strong>őbb miként rendezik ezeket a kérd<strong>és</strong>eket. Az új<br />
Alaptörvény miatt egyes rendelkez<strong>és</strong>ek módosítása felesleges volt, elsősorban<br />
szimbolikus lép<strong>és</strong>nek tekinthető (például 200 fős parlament). Az<br />
alkotmánymódosítások második csoportja sem köszön vissza az új Alaptörvényben,<br />
mert annak szövege visszakanyarodik a régi Alkotmánynak a módosítás előtti<br />
szövegéhez (például véleménynyilvánítás szabadsága, Magyar Honvédség,<br />
rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai politikai<br />
szerepvállalása). A harmadik csoportba olyan alkotmánymódosítások sorolhatók,<br />
amelyek vagy teljes eg<strong>és</strong>zében megjelennek az új Alaptörvényben is (például<br />
miniszterelnök-helyettes kijelöl<strong>és</strong>e, bírósági titkár kibővült jogköre) vagy kisebb<br />
módosításokkal tűnnek fel (például AB hatáskörének szűkít<strong>és</strong>e, miniszterelnökhelyettes<br />
jogköre). Látható, tehát, hogy a jogalkotó is csak szűk körben vette át a<br />
korábban általa kialakított megoldásokat.<br />
Az új Alaptörvény kidolgozásával már régóta adós volt az Országgyűl<strong>és</strong>, de tekintettel<br />
arra, hogy a régi Alkotmány is működőképes volt, nem volt alkotmányozási<br />
szükséghelyzet, így hosszabb időt is lehetett volna hagyni az elők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ére. Az alkotmány<br />
hosszú távú érvényesül<strong>és</strong>éhez, stabilitásához elengedhetetlen, hogy szabályozási<br />
<strong>és</strong> szervez<strong>és</strong>i koncepciójában továbbá a tartalmában is egyetért<strong>és</strong> legyen a<br />
felek között. 107 Sajnálatos, hogy az ellenzéki pártok kivonultak az alkotmányozásból,<br />
így az elmélet által támasztott követelmények nem érvényesülhettek. A FI-<br />
DESZ-KDNP képviselői által megszavazott Alaptörvény nem rendelkezik kellő<br />
politikai támogatottsággal. Az összehasonlító kitekint<strong>és</strong>ben bemutattam, hogy a<br />
Közép-Kelet-európai államokban mindenhol többpárti támogatással ment át a tervezet,<br />
ahol csak a parlament döntött róla. Amennyiben Magyarországon nem erősítik<br />
meg azt népszavazással, akkor a legkisebb támogatottsággal Magyarország Alaptörvénye<br />
rendelkezik a régióban. Itt tartom fontosnak idézni Sólyom Lászlónak 1994.<br />
október 6-án Siófokon, a Második Magyar Jogászgyűl<strong>és</strong>en elmondott beszédét,<br />
amely „Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon” című munkájában olvasható<br />
<strong>és</strong> amelyet az akkor alkotmányozásra k<strong>és</strong>zülő MSZP-SZDSZ koalíciónak<br />
címzett. „Alapvető alkotmányossági problémát okoz azonban, hogy az Alkotmány<br />
105 Chronowski – Drinóczi – Zeller: i.m. 8. o.<br />
106 Chronowski – Drinóczi – Zeller: i.m. 1. o.<br />
107 Petrétei: Az Alkotmányos demokrácia alapintézményei: 76. o.<br />
187
Change language