studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Handrik Adél
A fentiek tekintetében tehát alapvetően kétféle kérdéskör vetődhet fel a szakértők
krimináltaktikai aspektusú vizsgálatánál. Egyrészt, hogy az eljáró hatóságok megfelelően
értelmezik-e a szakértő által előadottakat, 37 amelynek különös jelentősége
abban rejlik, hogy a bíróság végül ne egy helytelen kiindulási alapon, tehát hibás
feltevésekre építve döntse el a jogkérdéseket. Másrészt kérdésként merül fel, hogy a
szakértői meghallgatás során, mennyiben lehetséges a hatóságok általi befolyásolás.
38
Kétségtelen, hogy ez az eljárási cselekmény – a szóbeli jellege által – magában
hordozhatja a szuggesztió lehetőségét, azonban a szakértő esetén nem a „vallatás”,
hanem a „tudakozódás” a cél, éppen ezért kisebb esélyt látok már egy esetleges befolyásolási
szándék meglétére. Mindamellett már az a körülmény is csökkentené,
illetve kizárhatná a torzítási lehetőségeket, hogy a meghallgatásra a korábban elkészített
szakvélemény birtokában kerül sor.
Végül elgondolkodtató az a probléma, amelyet Grassberger vetett fel. Eszerint
sajátos „elfogultságot” eredményezhet adott esetben az is, ha a szakértőnek „olyan
műhibáról kell nyilatkoznia, amely a kollégájával fordult elő, és alkalmas arra, hogy
az egész hivatási ágazat iránt megingassa a bizalmat”. 39 Erre azonban Magyarországon
a szakvélemény elkészítésére, valamint a szakértők kiválasztására, kizárására
vonatkozó részletes szabályozásra tekintettel kevésbé látok lehetőséget. 40
2. Az eljárásban résztvevő személyek tevőleges magatartása, mint a justizmord
egyik forrása
A krimináltechnika célja természettudományos és műszaki-technikai eszközök,
módszerek felhasználásával a nyomok és anyagmaradványok felderítése, rögzítése,
és ezekből büntetőjogilag releváns tények megállapítása a bűncselekmény felderítése
érdekében.
E tevékenység csak akkor lehet eredményes, tévedésektől mentes, ha a vizsgálandó
nyomok és anyagmaradványok az eredeti állapotukban állnak rendelkezésre.
Ez azonban annál kisebb valószínűséggel lehetséges, minél többen kerülnek kapcsolatba
azokkal, továbbá a bűncselekmény helyszínével, a bűncselekmény elkövetésétől
annak felderítéséig legalább az elkövetővel, a felfedező tanúval és a nyomozó
hatóság tagjaival, amelynek következtében az említett nyomok és anyagmaradványok
módosulhatnak vagy akár meg is semmisülhetnek. Ugyanakkor bizonyos esetekben
az sem kizárt, hogy természeti tényezők, környezeti hatások, az időjárás
eredményezzen nem kívánatos változásokat.
Ha kronológiai sorrendben vizsgáljuk e folyamatokat, a bűncselekmény elkövetésekor
elsőként és elsősorban az elkövetőtől származhatnak nyomok és anyagma-
37
A szakvélemény értékelésének nehézségeire tekintettel a Be. is több fokozatú szabályozást
ad. Ld.: Fenyvesi – Herke – Tremmel: i.m. 268-270. o.
38
E probléma vizsgálatánál Grassberger különösen a szuggesztív kérdések problémáját emeli
ki. Grassberger: i.m. 320. o.
39
Grassberger: i.m. 317. o.
40
Ld. Be. 99-114/A. §-át, valamint az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi
XLVII. törvényt.
326