studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog szabályozásának alapvető kérd<strong>és</strong>ei<br />
<strong>és</strong> a környezetvédelem fontos megkülönböztet<strong>és</strong>ének elsikkadásával találkozunk.<br />
Ezt a megkülönböztet<strong>és</strong>t szinte az összes civil alaptörvény szövegjavaslat<br />
tartalmazta. Újítás lesz továbbá, hogy az alapvet<strong>és</strong>eket tartalmazó P. cikk kimondja,<br />
hogy a term<strong>és</strong>zeti erőforrások […] valamint a kulturális értékek a nemzet közös<br />
örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása <strong>és</strong> a jövő nemzedékek számára<br />
való megőrz<strong>és</strong>e az állam <strong>és</strong> mindenki kötelessége.<br />
Az Alkotmány rendelkez<strong>és</strong>eit az Alkotmánybíróság komoly tartalommal töltötte<br />
meg. A 28/1994. (V. 20.) AB határozatban lefektetett elvek a mai napig<br />
kiindulópontját jelentik az Alkotmánybíróság előtt folyó, környezetvédelemmel<br />
kapcsolatos ügyeknek, <strong>és</strong> az alapvető fontosságúvá vált más szervek tevékenysége<br />
során is. A határozat indokolásában az AB az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jogot<br />
egyértelműen alkotmányos alapjognak minősíti, ami biztosítja számára a legerősebb<br />
védelmet az alkotmányvédelem rendszerében. Az AB többek között kimondta, hogy<br />
„[a]z Alkotmány 18. §-ban megállapított, az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog a<br />
Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a<br />
term<strong>és</strong>zetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez<br />
más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesít<strong>és</strong>éhez elkerülhetetlen. A védelmi<br />
szint csökkent<strong>és</strong>ének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet<br />
aránytalan.”. Tehát a term<strong>és</strong>zetvédelem egyszer már elért, jogszabályok által<br />
biztosított szintjét az állam nem csökkentheti. „A határozat kétségtelenül legtöbbet<br />
idézett rendelkez<strong>és</strong>e a védelmi szinttől való visszalép<strong>és</strong> tilalma (ún. ’non-derogation<br />
principle’), azaz egyfajta védettségi status quo kötelezettségének a kimondása,<br />
amelyet a határozat rendelkező r<strong>és</strong>zének 1. pontja fogalmazott meg. Ennek<br />
deklarálása nemzetközi elismer<strong>és</strong>t is hozott az Alkotmánybíróságnak, <strong>és</strong> hozzájárult<br />
a környezet minőségének megőrz<strong>és</strong>éhez.” 11<br />
„Az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog tehát egy erős, rugalmatlan jogként<br />
funkcionál, amennyiben egy másik értékre, érdekre tekintettel úgy kívánja az állam<br />
csorbítani, hogy egyben a védelem jogszabályokkal korábban elért szintjét<br />
csökkenti. Mivel az alkotmányi értékrendnek más elemei is vannak, amelyeket<br />
érvényesíteni kell, az ezek közötti egyensúly megőrz<strong>és</strong>e mellett a környezetállapot<br />
romlását előidéző dönt<strong>és</strong> is hozható, s az lehet alkotmányos.” 12 Mivel a szóban forgó<br />
szakasz szó szerint megegyezik az Alaptörvény XXI. cikk (2) bekezd<strong>és</strong>ével, ez az<br />
elv minden bizonnyal tovább fog élni, tovább kell élnie, már csak a jogfolytonosság<br />
<strong>és</strong> következetesség okán is.<br />
2. Nemzetközi szint<br />
Egy nemzet alkotmányánál az alapvető jogok forrásának számítanak a nemzet által<br />
elfogadott emberi jogi tárgyú nemzetközi szerződ<strong>és</strong>ek. Magyarország esetében is a<br />
legfontosabbak az EJENY, PPJNE, GSZKJNE, ESZK, <strong>és</strong> az EJEE. Magyarország<br />
példájánál maradva, ezek a nemzetközi szerződ<strong>és</strong>ek r<strong>és</strong>zes államaként a Magyar<br />
11<br />
Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris Kiadó,<br />
Budapest 2001. 614. o.<br />
12<br />
Fodor László: A környezethez való jog dogmatikája napjaink kihívásai tükrében. Miskolci<br />
Jogi Szemle 2007. 1. sz. 18. o.<br />
81
Change language