studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Szabó Dávid<br />
V. Az új Alaptörvény viszonya a 2010 tavaszától eszközölt<br />
alkotmánymódosításokhoz<br />
Tekintettel a 2010 tavasza után eszközölt alkotmánymódosításokkal kapcsolatos<br />
szakmai kritikákra, továbbá arra, hogy viszonylag rövid időn belül elfogadásra<br />
került Magyarország új Alaptörvénye, fontosnak tartom bemutatni, hogy milyen<br />
különbségek figyelhetők meg a két szöveg között.<br />
Az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása 200 főben maximálta az<br />
Országgyűl<strong>és</strong> létszámát, továbbá rendezni kívánta a nemzeti <strong>és</strong> etnikai kisebbségek<br />
képviseletét. Az új Alaptörvényben ezek a rendelkez<strong>és</strong>ek már nem jelennek meg.<br />
Feltehető, hogy a kérd<strong>és</strong>t sarkalatos törvényben kívánják rendezni, ami előnyös<br />
tekintettel arra, hogy a korábbi szöveg nem volt egyértelmű, így megvan rá az esély,<br />
hogy alacsonyabb szintű jogforrásban jobban kidolgozottá <strong>és</strong> pontosabbá válik.<br />
Felmerül azonban, hogy mivel az 1949. évi XX. törvény már nem lesz hatályban a<br />
soron következő országgyűl<strong>és</strong>i választásokon, miért kellett azon 2010 tavaszán<br />
módosítani, hiszen annak gyakorlati jelentősége így nincsen. A kormányzó pártok<br />
számíthattak arra, hogy a ciklusban új alkotmány kerül elfogadásra. Véleményem<br />
szerint tehát 2010-ben az országgyűl<strong>és</strong>i képviselők létszámának maximálása <strong>és</strong> a<br />
nemzeti <strong>és</strong> etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének rendez<strong>és</strong>e csak<br />
szimbolikus lép<strong>és</strong>nek tekinthető.<br />
A miniszterelnök-helyettes intézménye azonban megjelenik az új normaszövegben<br />
is, méghozzá változatlan formában, amikor előírja a 16. cikk (2) bekezd<strong>és</strong>e hogy<br />
a miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnökhelyettest<br />
jelöl ki. Itt a 2010. május 25-i módosításon túl jelentősége van a 2010. évi<br />
CXIII. törvénynek is, ami pontosította, hogy a miniszterelnök-helyettest a miniszterelnök<br />
rendeletben jelöli ki. A régi Alkotmány szerint ha a miniszterelnök megbízatása<br />
halála, választójogának elveszt<strong>és</strong>e, illetőleg összeférhetetlenségének megállapítása<br />
miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét<br />
az (1) bekezd<strong>és</strong>ben írt korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes gyakorolja;<br />
több miniszterelnök-helyettes esetén pedig az első helyen kijelölt miniszterelnökhelyettes.<br />
93 Ezt a rendelkez<strong>és</strong>t kisebb módosításokkal átveszi az új Alaptörvény is,<br />
amikor előírja, hogy ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség<br />
megállapításával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért<br />
szűnt meg, mert az Országgyűl<strong>és</strong> bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben<br />
bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök<br />
hatáskörét a (2) bekezd<strong>és</strong>ben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnökhelyettes<br />
vagy több miniszterelnök-helyettes esetén az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes<br />
gyakorolja. 94 Bővült tehát a miniszterelnök-helyettes jogköre, a<br />
miniszterelnök „választójogának elveszt<strong>és</strong>éhez” képest a „megválasztásához szükséges<br />
feltételek hiánya” bővebb kategóriának tekinthető, mert a megválasztásához<br />
szükséges feltételeket a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány<br />
93 Alkotmány 39/C. § (2) bek.<br />
94 Magyarország Alaptörvénye 22. cikk (3) bek.<br />
184
Change language