studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Nagy Noémi<br />
(cyberbullying) 14 azaz az elektronikus zaklatásnak a veszélye abban rejlik, hogy<br />
rendkívül gyors, hatékony <strong>és</strong> szinte lenyomozhatatlan. 15<br />
A fizikai erőszak eszközei minden esetben testi jellegűek, például a ver<strong>és</strong>,<br />
lökdös<strong>és</strong>, kényszerít<strong>és</strong>, leönt<strong>és</strong>, köpköd<strong>és</strong>, bezárás, stb. Napjainkban a figyelem<br />
főleg a fizikai erőszakra irányul, pedig sokszor a verbális erőszaknak komolyabb <strong>és</strong><br />
hosszabb távú hatásai vannak a gyermek pszichikumára. A verbális erőszak szinte<br />
minden esetben megelőzi a fizikai agressziót, amely csökkenthető lenne, ha jobban<br />
odafigyelnénk arra, hogy mit <strong>és</strong> hogyan mondunk.<br />
Az erőszakos beszédnek három összetevője van. Ezek a tartalom (mit mondunk),<br />
a forma, <strong>és</strong> a nyelvi viselked<strong>és</strong> (az utóbbiak a hogyan mondjuk). 16<br />
Az agresszív beszéd említett elemei megjelenhetnek külön-külön is, de az sem<br />
ritka, hogy mind a három egyszerre van jelen. Az önmagukban megjelenő formák<br />
kev<strong>és</strong>bé agresszívak, mint párban, vagy akár egyszerre.<br />
IV. Az iskolai zaklatás szereplői<br />
Az iskolai erőszak szereplői elsősorban az agresszor (zaklató), az áldozat, a<br />
szemlélők/nézők. További szereplők lehetnek a szülők <strong>és</strong> a pedagógusok.<br />
1. A zaklató<br />
Az iskolai erőszak fogalmából kiindulva általánosan elmondható, hogy minden<br />
zaklató agresszív, erőszakos magatartásmintákat hordoz. „Az agresszív viselked<strong>és</strong><br />
során az elkövető saját testét vagy egy tárgyat használ arra, hogy szándékosan<br />
sérül<strong>és</strong>t vagy kényelmetlenséget okozzon másnak.” 17 A zaklató kiemelkedik társai<br />
közül azzal, hogy erősebb, valamiben jobb náluk. Az ilyen gyerekek gyakran<br />
impulzívak is. Ezek mellett más az erőszakhoz való viszonyulásuk is: az átlagosnál<br />
jobban elfogadják az erőszakot. K<strong>és</strong>ztet<strong>és</strong>t érez a másokon való uralkodásra. Az<br />
áldozat irányában vagy nem, vagy csak kev<strong>és</strong> együttérz<strong>és</strong>t mutat. Tudja, hogy<br />
fájdalmat, (legjobb esetben csak) kellemetlenséget okoz az áldozat számára, de ez<br />
vagy nem érdekli, vagy éppen ez a célja. Mind verbális, mind fizikai erőszakot<br />
alkalmaz, eszköztára széles skálán mozog: a csúfolódástól kezdve, a kirekeszt<strong>és</strong>en<br />
keresztül eg<strong>és</strong>zen a ver<strong>és</strong>ig.<br />
Az agresszorok két nagy csoportra oszthatók: a re-aktív <strong>és</strong> a kötekedő vagy proaktív<br />
típusú zaklatóra.<br />
14 A fogalmat Li vezette be, eredete pedig az volt, amikor egy túlsúlyos kanadai lány<br />
sportolás utáni zuhanyozását lefényképezték, majd mobilon elküldték iskolájába, k<strong>és</strong>őbb<br />
ledér szöveg kíséretével feltették a világhálóra. Li, Q.: New bottle but old wine: A research<br />
of cyberbullying in schools. Computers in Human Behavior Vol. 23 Issue 4 pp1777-1791.<br />
Idézi Rév<strong>és</strong>z György: Erőszak az iskolában. In: Autinómia <strong>és</strong> identitás (Péley Bernadette –<br />
Rév<strong>és</strong>z György szerk.), Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs 2007. 165-166. o.<br />
15 Buda: i.m. 14. o.<br />
16 Batár Levente: Nyelvi agresszió az iskolában. Modern iskola 2008. 4. sz. 18-19. o.<br />
17 Olweus: i.m. 718. o.<br />
376
Change language