studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
IV. A sikeres alkotmányozás<br />
1. Pro <strong>és</strong> kontra<br />
Szabó Dávid<br />
Az új alkotmány mellett szóló érvként említhetjük, hogy az 1949. évi XX. törvény a<br />
magyar történelem egyik legsötétebb időszakában került elfogadásra, amit a<br />
számozása a mai napig tükröz. 1989-ben átfogó módosításon esett át, a Nemzeti<br />
Kerekasztal által megfogalmazott javaslatokat az Országgyűl<strong>és</strong> koncepcionális<br />
változtatások nélkül elfogadta, <strong>és</strong> 1989. október 23-án kihirdették az új, köztársasági<br />
alkotmányt. 85 Nem szabad azonban megfeledkezni, hogy az 1989-ben hivatalban<br />
lévő Országgyűl<strong>és</strong>t még nem demokratikusan választották meg. További érv az új<br />
alkotmány mellett, hogy a jelenlegi alaptörvény preambulumában maga deklarálja<br />
átmeneti jellegét, amikor előírta, hogy „[a] többpártrendszert, a parlamenti<br />
demokráciát <strong>és</strong> a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való bék<strong>és</strong><br />
politikai átmenet elősegít<strong>és</strong>e érdekében az Országgyűl<strong>és</strong> – hazánk új<br />
Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a<br />
következők szerint állapítja meg… ”. Meg kell említeni, hogy Magyarország az<br />
egyetlen volt szocialista, Közép-Kelet európai ország, amelynek alaptörvénye a<br />
szocialista időszakra datálható. 86<br />
Az új alkotmánnyal szemben hivatkozni lehet arra, hogy az eredetileg átmeneti<br />
jellegű alaptörvény életképesnek bizonyult – tekintettel a sorozatos alkotmányozási<br />
kudarcokra – rendelkez<strong>és</strong>ei megteltek tartalommal, komoly alkotmánybírósági<br />
gyakorlat jelent meg mellette, a tudomány évtizedek óta támaszkodik rá. Itt<br />
visszautalnék Petrétei József minisztersége idején kialakult álláspontokra az új<br />
alkotmánnyal kapcsolatban. Összességében elmondhatjuk, hogy ma nincs<br />
alkotmányozási kényszer, a jelenlegi joganyag képes betölteni rendeltet<strong>és</strong>ét.<br />
A fentiekre tekintettel úgy vélem megállapítható, hogy egyértelműen nem lehet<br />
állást foglalni egyik megoldás mellett sem, ezért alapvetően politikai dönt<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>e,<br />
hogy végül egy politikai erő az alkotmányozás mellett dönt-e vagy sem. Tekintettel<br />
a kétharmados mandátumarányra a kormányzó pártok jó eséllyel pályázhattak az<br />
Országgyűl<strong>és</strong> több évtizedes adósságának rendez<strong>és</strong>ére, így dönt<strong>és</strong>ük végső soron<br />
elfogadható, megérthető.<br />
2. A közép-kelet-európai alkotmányok<br />
Tekintettel arra, hogy a volt szocialista táboron belül hazánk lemaradt az<br />
alkotmányozásban röviden bemutatnám a külföldi megoldásokat.<br />
Hat államban (Albánia, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Románia <strong>és</strong><br />
Szerbia) referendummal is megerősítették a törvényhozás általi elfogadás mellet az<br />
85 Petrétei József: Magyar alkotmányjog I. 58-59. o.<br />
86 Policy Solutions: Így alkotmányoztak ők – A Policy Solutions háttérelemz<strong>és</strong>e a<br />
posztkommunista országok alkotmányozási folyamatairól.<br />
http://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzesek/%C3%8Dgy%20alkotm%C3%A1nyozta<br />
k%20%C5%91k.pdf (2011.12.15.) 2. o.<br />
182
Change language