studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Szabó Dávid
pártsemlegesség? Ez egy logikailag hibás és hiányos érvelés. 57 A depolitizálást a
korábbi alkotmányszöveg már biztosította, az új szöveg csak a passzív választójog
korlátozását hozta be.
Hiányosságként említhető, hogy az alanyi kör nem terjed ki a vám- és
pénzügyőrökre, de azokra kiterjed a korlátozás, akik nem pártokhoz kötődően
szeretnének politikai tevékenységet folytatni, hanem függetlenként. 58 Például
néhány száz fős kistelepülésen szeretne valaki képviselő lenni.
Fontos kiemelni, hogy a hatalmi ágak elválasztására tekintettel korlátozások
élnek más tisztségek, például bírók esetén is, de esetükben a törvény csak a
szolgálati viszony szünetelését írja elő a jelöltség esetén és az csak a
megválasztással szűnik meg. 59
Véleményem szerint az új alkotmányszöveg a célok eléréséhez a szükségesnél
nagyobb mértékben korlátozza a passzív választójogot. Helyesebb lenne, ha a
jelöltség esetén a jelzett alanyi kör vonatkozásában is csak a szolgálati viszony
szünetelését írnák elő és biztosítanák a jelöltség lehetőségét. Fontos kérdés, hogy
miért éppen három év a korlátozás? Az indokolás szerint, ha valakinek megszűnik a
szolgálati viszonya, az nem jelenti, hogy automatikusan minden kapcsolatot
megszakít a korábbi munkatársaival, munkahelyi barátaival, így az általuk képviselt
politikai nézetek befolyásolhatják az aktív állományú munkatársakat. 60 Nincs
garancia azonban arra, hogy 3 év után már semmiféle kapcsolat nem lenne az
egykori munkatársak között, illetve az is lehet, már jóval korábban megszakad
mindenféle kapcsolat. Ezt a „jelöltként induló és munkatársai között fennálló emberi
kapcsolat szorosabb vagy lazább jellege” határozza meg. 61
2) A második alkotmánymódosítás több szakaszt is érintett. A 46. § (3)
bekezdés új szövege szerint „[e]gyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos
bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott
ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, aki e tevékenysége során
független, csak a törvénynek van alárendelve.”. 62 Az új szabályozás akkor, amikor
lehetővé teszi, hogy a titkár bizonyos esetekben egyesbíróként eljárjon, „nem
érvényesíti sem az igazságszolgáltatásban szükséges szakmaiság követelményét,
sem a bírói úthoz való jogot, sőt utóbbi esetben annak meghatározását, hogy mely
ügyekben dönt bíró, garanciális rendelkezések nélkül bízza a törvényhozó
hatalomra”. 63 Az indokolás szerint a tervezetet az 1/2008. (I. 11.) AB határozatban
foglaltak miatt, továbbá az OIT kezdeményezésére fogalmazták meg. 64 A módosítás
57
Drinóczi: i.m. 67. o.
58
uo.
59
1997. évi LXVII. törvény a bírók jogállásáról és javadalmazásáról 56/A. § (1) bek., 57. §
(1) bek. f) pont
60
Drinóczi: i.m. 67. o.
61
Uo.
62
Alkotmány 2010. augusztus 11-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
1949. évi XX. törvény módosításáról 1. §
63
Drinóczi: i.m. 66. o.
64 Drinóczi: i.m. 67. o.
178