studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Alkotmánymódosítások Magyarországon<br />
Az új szabályozás szerint a költségvet<strong>és</strong>ről, a költségvet<strong>és</strong> végrehajtásáról, a<br />
központi adónemekről, illetékekről <strong>és</strong> járulékokról, a vámokról, valamint a helyi<br />
adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja<br />
felül, illetve akkor semmisíthet meg, ha azok tartalma az élethez <strong>és</strong> emberi méltósághoz<br />
való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret<br />
<strong>és</strong> vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti<br />
jogokat sérti. 81<br />
Véleményem szerint indokolatlan a szűkít<strong>és</strong>t mind a felülvizsgálat, mind a<br />
megsemmisít<strong>és</strong> esetén elvégezni. Ha csak a megsemmisít<strong>és</strong>t zárná ki az<br />
alkotmányozó, akkor az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatná a különböző<br />
törvényeket, azok alkotmányellenességét is megállapíthatná, de hatáskörének a<br />
hiányára tekintettel nem semmisíthetné meg, így legfeljebb negatív sajtóvisszhangot<br />
válthatna ki az alkotmányellenes törvény léte. Az alkotmányozó felismerte ezt a<br />
problémát, így a szűkít<strong>és</strong>t elvégezte a felülvizsgálat tekintetében is, de ebben az<br />
esetben felesleges a megsemmisít<strong>és</strong> tekintetében a szűkít<strong>és</strong>, mert felülvizsgálat<br />
nélkül nem lehet helye a megsemmisít<strong>és</strong>nek.<br />
Fontos kiemelni, hogy az „AB-hatáskört érintő módosítás következtében a<br />
törvényhozó hatalom a közpénzügyi jogalkotás tekintetében korlátlanná, s számos<br />
alapjog »védtelenné« válik”. 82 A kiszolgáltatottá vált alapjogok főleg a gazdasági,<br />
szociális <strong>és</strong> kulturális alapjogokhoz sorolhatóak, míg a továbbra is védett alapjogok<br />
nem nagyon hozhatóak összefügg<strong>és</strong>be a jelzett tárgykörökkel, mondhatni<br />
lényegtelenek ebből a szempontból. A megoldás további veszélye, hogy hosszú<br />
ideig lehet alkotmányellenes adókat kivetni az országban mindenféle védekez<strong>és</strong>i<br />
lehetőség nélkül, csak az általános választások adnak lehetőséget arra, hogy egy új<br />
összetételű országgyűl<strong>és</strong> esetleg új adójogszabályokat fogadjon el. Ez a befektetők<br />
számára is bizonytalan környezetet teremt, aminek kedvezőtlen gazdasági<br />
következményei lehetnek.<br />
7. A 2010. évi CLXIII. törvény<br />
A jelzett alkotmánymódosítás a Nemzeti Média <strong>és</strong> Hírközl<strong>és</strong>i Hatósággal<br />
kapcsolatos szabályokat helyezte el az Alkotmányban. A jogszabályok körét<br />
kieg<strong>és</strong>zítette Nemzeti Média- <strong>és</strong> Hírközl<strong>és</strong>i Hatóság elnökének rendeletével, 83 amely<br />
más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az új rendelkez<strong>és</strong>ek értelmében a NMHH a<br />
Magyar Köztársaság elektronikus hírközl<strong>és</strong>i piacát felügyelő <strong>és</strong> ellenőrző szerve,<br />
amely felelős az elektronikus hírközl<strong>és</strong>i piac zavartalan működ<strong>és</strong>éért. Elnökét a<br />
miniszterelnök nevezi ki 9 évre. A szerv tevékenységéről évente beszámol az<br />
Országgyűl<strong>és</strong>nek. 84<br />
81 1. §<br />
82 Chronowski – Drinóczi – Zeller: i.m. 1. o.<br />
83 2010. évi CLXIII. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX.<br />
törvény módosításáról 1. §<br />
84 2. §<br />
181
Change language