studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Greksza Veronika
környezethez való jogot, ezzel egyben a jelentőségét is meghatározva. Ennek az
emberi jognak egyéni és kollektív alanyi köre is lenne. Az egyének akkor lehetnének
alanyok, amennyiben bizonyítják közvetlen érdekeltségüket. Az NGO-k, mint az
egészséges környezethez való jog kollektív alanyai, pedig általános perképességgel
rendelkeznének. Ezáltal a jog kellően széles lenne, de mégsem bénítaná meg a bíróságokat.
A generációk közötti méltányosság belefoglalása e jogba, véleményem
szerint annak eszméjét határozná meg, és rámutatna, hogy túl kell látnunk a jelen
kor vágyainak kielégítésén. Az egészséges környezethez való jog szabályozása pedig
minél magasabb szinten lenne a leghatékonyabb, mivel az megfelelő háttere
lenne a tagállami alkotmányoknak, és kellőképpen alapozná meg a nemzetközi közösség
együttműködését. A szabályozásnak, hogy az elérje az igazi célját és hatékony
legyen, mind anyagi, mind eljárási tartalommal is rendelkeznie kellene.
Azt azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy bármilyen tökéletes és zárt
rendszert alkotó is egy környezetjogi szabályozás, a megfelelő társadalmi tudat, és
elkötelezettség híján, mit sem ér. Bándi Gyula szavaival élve, a környezethez való
jog tisztelete és valós értéke nem a szövegezésen múlik. 47 Azonban míg nem alakul
ki a társadalomban tisztelet a környezet iránt, a jog tűnik a leghatékonyabb eszköznek
arra, hogy az emberiséget ráneveljük környezete védelmére.
47 Bándi: i.m. 22. o.
94