studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Losonci András
is végző alperes pozícióját a szerkesztő tevékenységéhez hasonlította, így végül is
megállapította a másodlagos felelősséget. 38
Ezek a korai kérdések végül az 1996-os Communications Decency Act (CDA),
majd a kifejezetten a szerzői jog jövőjét rendező, 1998-as Digital Millennium Copyright
Act (DMCA) 39 szövegében lettek szabályozva. A CDA felelősségkorlátozó
szabályai áttételesen a DMCA rendelkezései között is fellelhetők. A CDA hírközlési
törvény lévén – 230. szakaszában – általánosságban mondja ki, hogy egy szolgáltató
vagy felhasználó sem tekinthető olyan tartalom kiadójának vagy szószólójának,
amely egy másik tartalomszolgáltatótól származik. Ha jóhiszeműen megakadályozza
az általa jogsértőnek vélt tartalomhoz való hozzáférést, szintén mentesíteni kell a
felelősség alól. 40 Ez a szabály a jó szamaritánus szabály (good samaritan rule), gyakorlatilag
a szolgáltató jóhiszemű eljárására alapozza a felelősség alóli mentesítést.
A DMCA II. címe, az OCILLA (On-Line Copyright Infringement Liability Limitation
Act) kifejezetten a szerzői jogi jogsértésre vonatkozóan szabályozza az ISP-k
felelősségét. Ennek érdekében tevékenységük alapján négy típust különít el. Egyszerű
hozzáférést biztosító szolgáltató (itt: „Transitory Digital Network Communications”),
gyorsítótárolás („System Caching”), tárhelyszolgáltatás („Information
Residing on Systems or Networks at Direction of Users”), valamint keresőszolgáltatás
(„Information Location Tools).
A DMCA felelősségkorlátozó szabályairól általánosan elmondható, hogy olyan
eseteket tartalmaz, amelyek megvalósulása esetén az ISP-k már nem tekinthetők
pusztán közvetítőnek a tartalmakat illetően, illetve bár közvetítenek a szó szoros
értelmében, mégis aktív a szerepük a jogsértés megvalósulásában. Tehát a meghatározott
esetkörök fennforgása esetén a közvetett jelleg közvetlenné válik.
A hozzáférést biztosító szolgáltató 41 abban az esetben nem felel a jogsértésért,
amennyiben 1) az információtovábbítást nem ő kezdeményezi, 2) annak továbbítása
automatizált rendszeren történik beavatkozás nélkül, 3) nem ő választja ki a továbbítandó
adat címzettjét, 4) nem készít mások által hozzáférhető másolatot a továbbított
adatról és 5) nem változtatja meg az adott tartalmat, így passzív közvetítő
félnek számít. Tehát ha mint „postás” jár el, immunitást élvez a szerzői jogsértés
esetén.
A tárhelyszolgáltatók 42 mentesülése egészen más feltételek meglétét kívánja,
mint a hozzáférést biztosító és a gyorsítótárolást végző szolgáltatóké. Szükséges,
hogy 1) ne legyen tényleges tudomása arról, hogy valamely felhasználója jogsértő
cselekményt folytat, 2) vagy olyan körülményről, amelyből a jogsértés ténye
nyilvánvaló, 3) és amennyiben tudomást szerez ilyen tényekről, a lehető
leghamarabb eltávolítja az adott információt (vagy blokkolja a hozzáférést). 43
38
H. Brian Holland: In Defense of Online Intermediary Immunity: Facilitating Communities
of Modified Exceptionalism. Kansas Law Review 2007. Vol. 56. No. 101. 103-104. o.
39
Ez az 1976. évi Szerzői Jogi Törvényt módosította több ponton a digitális korszak
sajátosságainak megfelelően.
40
Holland: i.m. 105. o.
41
The United States Copyright Act § 512 (a) pont
42
The United States Copyright Act § 512 (c) pont
43
The United States Copyright Act § 512 (c) pont 1. (A)-(C) bek.
252