studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
4. Konklúzió<br />
Fazekas Kornél<br />
C-378/08. sz. <strong>és</strong> egyéb ügyek aktualitását a Bíróság előzetes dönt<strong>és</strong>hozatali eljárásában<br />
tárgyalt kérd<strong>és</strong>ei adják; a környezetjogi felelősségről szóló irányelv értelmez<strong>és</strong>e,<br />
alkalmazhatósága <strong>és</strong> jogi megoldásai, a „szennyező fizet elve”, valamint<br />
a károk megelőz<strong>és</strong>ének <strong>és</strong> elhárításának kötelezettsége. Az eset ismertet<strong>és</strong>e arra<br />
kívánja felhívni a figyelmet, hogy nemzeti fórumaink előtt újra <strong>és</strong> újra előfordulnak<br />
problémák, amelyre az Európai Bíróság <strong>és</strong> az Unió jogalkotása megfontolandó<br />
megoldásokkal is szolgálhatna. Ez azonban sokszor elbukik a tagállamok hajlandóságán,<br />
az uniós normák végrehajtása, átültet<strong>és</strong>e során, illetve már a közösségi<br />
elem felismer<strong>és</strong>ének szintjén. A jelen eset 2008-ban került az Európai Bíróság elé.<br />
Kiemel<strong>és</strong>ét indokolja, hogy elemz<strong>és</strong>e által tisztább képet kapunk az Unió –<br />
környezetszennyez<strong>és</strong> kapcsán felmerülő – felelősségi kérd<strong>és</strong>eiről: a szennyez<strong>és</strong> <strong>és</strong><br />
gazdasági szereplők viszonyának vizsgálatáról, az okozati összefügg<strong>és</strong>ről, a vétkesség<br />
<strong>és</strong> gondatlanság problematikájáról. 12 Összességében megállapítható, hogy tisztázásra<br />
került az elfogadhatóság kérd<strong>és</strong>e az előzetes dönt<strong>és</strong>hozatali eljárás során,<br />
illetve az időbeli <strong>és</strong> tárgyi hatály problémája az irányelv alkalmazási köreinél.<br />
VI. A magyarországi iszapkatasztrófa <strong>és</strong> a 2004/35/EK felelősségi<br />
irányelv főpróbája<br />
A következőkben Magyarország történetének talán legsúlyosabb ökológia katasztrófáját,<br />
a 2010-es iszaptragédia hátterében megbúvó műszaki <strong>és</strong> egyéb hiányosságokat,<br />
felelősi köröket mutatom be. Kísérletet teszek a 2004/35/EK irányelv gyakorlati<br />
alkalmazhatósága realitásainak vizsgálatára, amelyből fakadó kérd<strong>és</strong>ek, problémák<br />
messze túlterjednek Magyarország határain.<br />
1. A tragédia<br />
2010. október 4-én átszakadt a Magyar Alumínium Termelő <strong>és</strong> Kereskedelmi Zrt.<br />
Ajka <strong>és</strong> Devecser közötti vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő egymillió<br />
köbméternyi iszap elöntötte Kolontár <strong>és</strong> Devecser mélyebben fekvő r<strong>és</strong>zeit. A 11-<br />
13-as pH-értékű – összehasonlításul: a tömény hipó pH-ja 12 – maró hatású ipari<br />
hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági <strong>és</strong><br />
ökológiai károkat okozva. A katasztrófa jellege a világon páratlan, más országok<br />
által joggal felvethető az a rosszalló kérd<strong>és</strong>, hogy miként fordulhatott elő éppen Magyarországon<br />
ez az emberi mulasztással kapcsolatos katasztrófa, amely az ország<br />
erkölcsi értékét is jelentősen rontotta.<br />
2. A tározóval kapcsolatos megállapítások<br />
A vörösiszap-katasztrófát követő napok egyik fő kérd<strong>és</strong>e, hogy történhetett az, hogy<br />
a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Term<strong>és</strong>zetvédelmi <strong>és</strong> Vízügyi Felügyelőség<br />
12 Jung: i.m. 2. o.<br />
72
Change language